Szabó Csapó Márton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szabó Csapó Márton (Budapest, 1889. február 26. – Budapest, 1949. július 13.)[1] magyar festőművész.

Életútja[szerkesztés]

Szabó Csapó István és Csapó Eszter fiaként született. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte, mestere Zemplényi Tivadar volt. Műveit 1912-től mutatta be a közönségnek kollektív tárlatokon. Halálát szívbénulás okozta. Művei: A gyulai kőhíd júliusi alkonyatban, Alkonyat, A grófi park mögött, Szürkület, Tájkép, Köröshangulat, A nagy kőhíd, Ősi kúria, Éjjeli hangulat valamint készített még képeket a népkertről, Ajtósfalváról és a Körösről. Budapesten is nagy sikert aratott Önarckép c. alkotása. Szürkület c. képét a józsefvárosi templomnál festette.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 377/1949. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.