Suppán Vilmos

Suppán Vilmos
Született	1854. december 15. Buda
Elhunyt	1933. november 25. (78 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	pedagógus, tankönyvíró
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Sablon • Wikidata • Segítség

Suppán Vilmos vagy Szuppán Vilmos (Buda, 1854. december 15. – Budapest, 1933. november 25.) pedagógus, tankönyvíró, királyi tanácsos, felső kereskedelmi iskolai igazgató.

Élete és munkássága

Középiskoláit Velencében, Bécsben és Budán (Budai Császári Királyi Főreáltanoda) végezte. Mérnöki tanulmányokat folytatott a pesti József-műegyetemen, majd a tanárképzőben matematika–fizika szakon középiskolai tanári vizsgát tett, tanári képesítést szerzett (1870–1874).

A tanári munkáját mint az ábrázoló geometria tanársegéde a műegyetemen kezdte (1874–1875). Rendes-tanárként tanított a székelyudvarhelyi állami főreáliskolában (1875–1880). A budapesti állami polgári iskolai tanítóképző (Paedagogium) tanára volt (1880–1886). 1886-tól a közoktatási minisztérium népoktatásügyi osztályán dolgozott, majd a budapesti felsőbb leányiskola igazgatója lett és egyben kinevezték a vidéki állami felsőbb leányiskolák miniszteri biztosának is (1893–1902). A Keleti Kereskedelmi Akadémia igazgatója (1902−1921), majd a Baross Szövetség kereskedelmi szaktanfolyamainak igazgatója volt.

Néhány évre behívták (szolgálatra berendelték) a Vallás- és Közoktatási Minisztériumba, ahol jelentős tevékenységet végzett mint az Országos Közoktatási Tanács népoktatásügyi előadója. Főleg iskolaszervezeti ügyekkel foglalkozott (1886–1893). Később ő dolgozta ki a leányközépiskolák tantervét, szervezeti rendjét (1916). – Érdemei jutalmául kapta előbb a képző-intézeti igazgatói (1890), majd a királyi tanácsosi címet (1897).

A Magyar Paedagogiai Társaság alapszabályának kidolgozásával segítette a Társaság megalakulását. A Társaság első titkára volt (1891/1892).

Cikkeket, értekezéseket, könyvbírálatokat írt a Magyar Tanügybe, a Középiskolai Tanáregylet Közlönyébe, a Néptanítók Lapjába, a Magyar Paedagogia, a Deutsche Allgemeine Lehrerzetiungba (Drezda), a Supplement zum Centralblatt für das gewerbliche Unterrichtswesenbe (Bécs), a Természetbe, a Természettudományi Közlönybe, a Nemzeti Nőnevelésbe, a Felső Nép- és Polgáriskolai Közlönybe. Ezekben az írásaiban az általános pedagógiai, a mennyiségtani, rajzi és ipari oktatás módszertanából vett kérdésekkel foglalkozott vagy matematikai-természettudományi szakkérdéseket tárgyalt. – Siculus Viator néven is jelent meg publikációja.

Műveiből

• Tankönyvei közül:

- Ábrázoló geometria, főreáliskolák felsőbb osztályai számára. I–III (1877–1879.);

- Számtan a középiskolák alsóbb osztályai számára. (1882., 1903⁶);

- A mértan és mértani rajz elemei, alsófokú ipariskolák, felső nép- és polgári iskolák számára. (1883., 1907⁶);

- Számtan a felsőbb leányiskolák és polgári leányiskolák számára. (1888., 1903⁴);

- Szemléltető geometria. (Rajzoló geometria), a reáliskolák és polgári fiúiskolák I. és II. oszt. számára. (1889., 1902⁵);

- Rajzoló mértan. Felsőbb leányiskolák 1. és 2. oszt. és polgári iskolák 1-3. oszt. számára. (1890., 1905⁵);

- Számtan a középiskolák és polgári fiúiskolák számára. (1894., 1904⁶);

- Planimetriai alaktan, a gymnasiumok és reáliskolák I. oszt. számára. (1899., 1906³);

- Stereometriai alaktan, a gymnasiumok és reáliskolák II. oszt. számára. (1900., 1905⁵);

- Konstruktív planimetria a gymnasium III. és IV. oszt. számára. 1901., 1905²);

- Bevezetés a természetrajzba. Felsőbb leányiskolák I. oszt. számára. (1901);

- Ásványtan és vegytan elemei. A felsőbb leányiskolák I-III. oszt. számára. (1902–1903., 1907²). Stb.

- Számtan és algebra a leányközépiskolák számára (1920)

- Számtan a leányközépiskolák számára (1922)

- Számtan és mértan polgári és felsőbb leányiskolák számára (1925)

• A középiskolai didaktika alapvonalai (1876)
• Kúp- és hengerfelületek önálló ferde vetítésben (1880)
• Vezérkönyv a mértan és mértani rajz tanításához. (1883–85)
• Pedagógiai jelentés az ifjúság testi neveléséről (1891) − (németül és olaszul is)
• Magyarországi népoktatásügy, kereskedelmi és ipari szakoktatás szervezete és közigazgatása I–II – többekkel (1893., 1898)
• A magyar felsőbb leányiskolák múltja és jelene (1896)
• A leányok középfokú oktatásának reformja, tekintettel a nők egyetemi képzésére (1896)
• A francia felsőbb leányiskola (1901)
• Vélemény a felső kereskedelmi iskola reformjáról (1903)
• A budapesti kereskedelmi akadémia 1857–1907. − emlékkönyv az intézet fönnállásának félszázados évfordulója alkalmából (1907)
• Fináczy mint hivatalnok – (Magyar Paedagogia, 1930) – (Fináczy Ernő emlékszám)
• A felső kereskedelmi iskola problémája I–III. (Magyar Paedagogia, 1930)
• A szentgáli csoda: szövetkezeti regény (1938)

Források

• Géczi János: A magyar neveléstudományi sajtó a 19–20. század fordulóján – In: Géczi János: Sajtó, kép, neveléstörténet – Tanulmányok – Iskolakultúra, Veszprém–Budapest, 2010, 7–14. o. (Iskolakultúra-könyvek 38.) – Hozzáférés ideje: 2012. április 14. 18:00.
• Vass Vilmos: Az Országos Közoktatási Tanács tantervi munkálatai a XIX. században Archiválva 2016. június 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – Magyar Pedagógia, XCVI. évf. 1996. 3. szám 231–250. o. – Hozzáférés ideje: 2012. április 14. 18:00.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Pedagógiai lexikon II. rész – Révai Irodalmi Intézet kiadása, Budapest, 1936. 657–658. o.
• Pedagógiai lexikon III. kötet O–Zs – Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1997. 325. o. – ISBN 963-8146-44-3

További információk

• Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. Bp., Szerző, 2000.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.