Ugrás a tartalomhoz

Sumenep

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sumenep
Sumenep címere
Sumenep címere
Közigazgatás
Ország Indonézia
SzékhelySumenep
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság25 m
Terület1998,5 km²
IdőzónaUTC+7
Elhelyezkedése
Térkép
d. sz. 7° 01′, k. h. 113° 52′7.016667°S 113.866667°EKoordináták: d. sz. 7° 01′, k. h. 113° 52′7.016667°S 113.866667°E
Sumenep weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sumenep témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sumenep (madura nyelven: Songènèb) város Indonéziában, Kelet-Jáván, Madura szigetén fekszik, annak keleti felén. A Sumenep kormányzósághoz tartozik, annak közigazgatási központja.

Sumenep város

[szerkesztés]

Sumenep város alföldön terül el, majdnem 55 km²-en (54.934774), lakosainak száma 79.918, a nők aránya 50,92%, népsűrűség: 1.454,91 fő/km² (2003). 2004. június 29-én Sumenep városi kerületeket alakított ki.

Sumenep város ad otthont több történelmi épületnek, melyek a királyi palotákhoz kapcsolódnak:

  • Asta Tinggi Sumenep (Nagy Asta Sumenep) - királyok és családtagjaik sírjai
  • Keraton Sumenep (királyi palota) - jelenleg Sumenep kormányzójának hivatalos rezidenciája
  • Benteng Kali Mo'o - mára csak a külső fala áll
  • Taman Sare (Sare Park) - az egykori királyi fürdőkomplexum, ami most nyilvános

Szomszédos kerületek

[szerkesztés]
  • északról: Manding
  • délről: Saronggi
  • keletről: Kapura és Kalianget
  • nyugatról: Lenteng

Települések

[szerkesztés]

Bangkal, Bangselok, Kacongan, Karangduak, Kebonagung, Kebunan, Kepanjin, Kolor, Marengan Daya, Paberasan, Pabian, Pajagalan, Pamolokan, Pandian, Pangarangan, Parsanga

Sumenep Kormányzóság

[szerkesztés]

Területe: 2.093,457573 km², lakosság: 1.041.915 fő, fővárosa: Sumenep város. Az eredeti (madura) nyelv szerinti jelentése: nyugodt völgy.

Határok

[szerkesztés]

A Sumenep Kormányzóság Madura sziget keleti végén található. Ugyancsak ide tartozik a keleti hosszúság 113°32'54 -- 116°16'48 és a déli szélesség 4°55' -- 7°24' között szétszórt 126 sziget is, aminek 38%-as (azaz 48) lakott, viszont 62%-a (tehát 78 sziget) lakatlan. A kormányzóságot délen a Madura-szoros és a Bali-tenger, északon a Jáva-tenger, nyugaton a Pamekasan Kormányzóság (mint egyetlen szárazföldi határ), keletről pedig a Jáva-tenger és a Flores-tenger határolja. A sok tenger hatalmas erőforrás, s természetesen a halászat nagy lehetősége.

Területek

[szerkesztés]

A Sumenep Kormányzóság teljes területe 2.093,457573 km2:

  • mezőgazdasági terület: 1.130,19 km² (53,98%)
  • erdő, füvesség: 423,96 km² (20,25%)
  • települések: 179,32 km² (8,56%)
  • vízfelület: 59,07 km² (2,82%)
  • egyéb: 63,41 km² (3,02%)
  • tenger: kb. +50.000,00 km²

Kerületek

[szerkesztés]

A Sumenep Kormányzóság huszonhét kerületre oszlik, benne 4 község és 328 falu található. Az alábbi táblázat a 2010-es népszámlálás eredményeit rögzíti.

Kerület Népesség
2010
Pragaan 65,152
Bluto 45,142
Saronggi 34,282
Giligenteng 26,524
Talango 36,737
Kalianget 39,253
Kota Sumenep 70,744
Batuan 12,097
Lenteng 56,777
Ganding 35,671

Kerület Népesség
2010
Guluk Guluk 50,803
Pasongsongan 43,221
Ambunten 37,702
Rubaru 36,453
Dasuk 29,420
Manding 27,922
Batuputih 42,482
Gapura 36,771
Batang Batang 51,948
Dungkek 35,995

Kerület Népesség
2010
Sapudi szigetek:
Nonggunong 13,194
Gayam 32,303
Raas 36,527
Kangean szigetek:
Sapeken 43,117
Arjasa 59,702
Kangayan 20,548
Masalembu szigetek:
Masalembu 21,705

Történelem

[szerkesztés]

A gyarmatosítás előtti hindu-buddhista időkben a Singhasai királyok uralkodtak Jáva és közvetlen környezete (lásd szigetvilág), így Madura szigete felett is. Aryja Wirajaja herceg, Kertanegara király tanácsadója, a Singhasai királyság utódaként létrehozta a Majapahit birodalmat. Több könyvet és kéziratot írt, egyike a Pararaton, ami ezen történelmi események kézirata; lejegyzi, hogy emiatt őt 1268-ban száműzték a keleti Manurese hercegségbe Sumenepben, mivel kiesett Wishnuwardana király kegyeiből. Arya Wirajaja-t itt temették el 1269. október 31-én (városalapítás dátuma).

A muzulmán és a gyarmati időszak kezdetén, Yudonegoro idején (1648-1672) a Holland Kelet-Indiai Társaság elérte Sumenep régióját. Trunojoyo (Yudonegoro barátja) vereséget szenvedett a hollandoktól, így a terület ezután a társaság szabályaihoz kötődött. Az uralkodó, Yudonegoro halála után a hollandok beavatkoztak Sumenep közügyeibe. 1704-ben a hollandok aláírták a Puger-szerződést, melyben elismerték a szunani Pangeran Puger herceg - mint I. Pakubuwana, Surakarta harmadik királya - szuverenitását, aki hadilábon állt III. Amangkurat szultánnal (Matamaram szultán örökösével) Plered-ben; a küzdelemben holland segítséget kapott. A szerződés részeként Puger átengedte Jáva keleti részeit és Madurát (vele Sumenepet) a hollandoknak, ugyanakkor egy korábbi szerződés súlyos pénzbeli terhét átváltotta 25 évnyi kötelezettségre természetben (évi tizenhárom tonna rizsre). Sumenep így másodszorra került a Társaság kezébe 1705. október 5-én.

IV. Cokronegoro (1744-1749) uralkodása alatt Ke'Lesap felkelést vezetett Bangkalanból a holland szabályok megtámadására, majd egy éven vezette Sumenepet. 1750-ben leváltotta Tirtonegoro (Yudonegoro leszármazottja), aki Bendoro Saud paphoz ment feleségül, akit a hollandok mint Sumenep hercegét koronázták meg. Így 1750 és 1762 között a régiót két uralkodó család vezette. Saud herceget a szülők felkérésére fia, Raden Asirudin (későbbi nevén Panembahan Somala) követte a trónon (1762-1811), aki megépítette a palotát és a nagy mecsetet; Sumenep első szultánjaként is ismerik. Őt ugyan rövid időre fia, Kusumadiningrat követte, de néhány hónap múlva a hollandok Pasuruanba kényszerítették, s helyébe Tirtadiningrat lépett, akit a hollandok I. Pakunataningrat szultánnak koronáztak. Ekkortól a hercegséget a szultánság váltja fel, ami az iszlám vallás térhódításának is a következménye.

A holland gyarmatok közt egyedülálló módon az indonéz Sumenep a szultánságok létrehozásával egyfajta autonómiát kapott az önálló kormányzásra (holland felügyelővel) szerződéseken és egyezményeken keresztül. 1883-ban azonban a hollandok közvetlenebb szabályokat érvényesítettek, alávetve a térséget Holland Kelet-India fennhatóságának. Pratamingkusumo (1901-1926) idején létesítmények építkezésébe kezdtek az etikus politika jegyében: egyebek közt gátat a Kebon Agung folyón, holland iskolát az indonéz diákok részére, közlekedési létesítményeket és moder só-brikett üzemet Kalianget kerületében.

1945. augusztus 17-én Indonézia kimondta a hollandoktól való függetlenségét. Ezt a gyarmatország csak jóval később volt hajlandó elismerni. Az indonéz nemzeti forradalom alatt 1947. november 11-én Sumenep függetlenségért küzdő harcosai öt holland repülőgépet támadtak meg. Annak ellenére, hogy a helybéliek támadtak, Sumenep és Madura szigetének más területeit is leigázták a hollandok; abban az időben Madura szigete volt az utolsó lefoglalt fellegváruk, nevezetesen Sumenep. A Madurában lévő kormányközpont Pamekasanból Lanjukba, Mandingba és Sumenepbe költözött. 1948-ban megalakult az Indonéz Egyesült Államok; Madura a központi indonéz államtól elkülönült a szövetségi kormány felbontásáig, mikor is létrejött az Indonéz Köztársaság.

Uralkodók

[szerkesztés]
Sorszám Név Palota Uralkodása időszaka Megjegyzés
1. Aria Wiraraja I (Aria Banyak Wedi) Batuputih 1269–1292 a Tumapel királyság szolgája és a Majapahit királyság megalapítása Raden Wijaya befolyásával
2. Aria Wiraraja II (Ario Bangah) Banasare 1292–1301 a királyság neve Sumenep Majapahit befolyása alatt
3. Aria Danurwendo (Lembu Sarenggono) Aeng Anyar 1301–1311
4. Aria Assrapati 1311–1319
5. Panembahan Joharsari Bluto 1319–1331
6. Panembahan Mandaraga(Raden Piturut) Keles 1331–1339
7. Pangeran Ario Wotoprojo Bukabu 1339–1348
8. Pangeran Ario Notoningrat Baragung 1348–1358
9. Kanjeng Pangeran Ario Secodiningrat I (R. Agung Rawit) Banasare 1358–1366
10. Kanjeng Pangeran Ario Secodiningrat II (Tumenggung Gajah Pramono) Banasare 1366–1386
11. Kanjeng Pangeran Ario Pulang Jiwo (Panembahan Blongi) Bolingi / Poday 1386–1399
12. Kanjeng Pangeran Ario Adipoday (Ario Baribin) Nyamplong / Poday 1399–1415
13. Kanjeng Pangeran Ario Secodiningrat III (Pangeran Jokotole) Lapa Taman / Dungkek 1415–1460
14. Kanjeng Pangeran Ario Secodiningrat IV (Pangeran Wigonando) Gapura 1460–1502
15. Kanjeng Pangeran Ario Secodingrat V (Pangeran Siding Purih) Parsanga 1502–1559 a királyság neve Sumekar, a Majapahit királyság vége
16. Kanjeng Tumenggung Ario Kanduruwan (Pangeran Notokusumonegero) Karang Sabu 1559–1562 Kerajaan Demak befolyása alatt, Bintoro
17. Kanjeng Pangeran Ario Wetan és Kanjeng Pangeran Ario Lor 1562–1567
18. Kanjeng Pangeran Ario Keduk II (R. Keduk) 1567–1574
19. Kanjeng Pangeran Ario Lor II (R. Rajasa) 1574–1589 Kerajaan Mataram befolyása alatt
20. Kanjeng Pangeran Ario Cokronegoro I (R. Abdullah) Karang Toroy 1589–1626
21. Kanjeng Pangeran Ario Anggadipa Karang Toroy 1626–1644
22. Kanjeng Tumenggung Ario Jaing Patih Karang Toroy 1644–1648
23. Kanjeng Tumenggung Ario Yudonegoro (Raden Bugan) Karang Toroy 1648–1672 Kerajaan Mataram-Kompeni befolyása alatt, P.Trunojoyo avatta fel
24. Kanjeng Tumenggung Ario Pulang Jiwo és Kanjeng Pangeran Ario Sepuh Karang Toroy 1672–1678 első ízben a régió történelmében Sumenep a Kelet-Indiai Társaság által ellenőrzött
25. Kanjeng Pangeran Ario Cokronegoro II (Pangeran Romo) Karang Toroy 1678–1709 ismét a Mataram-Kompeni királyság befolyása alatt (K-I Társ.)
26. Kanjeng Pangeran Ario Purwonegoro (Raden Tumenggung Wiromenggolo) Karang Toroy 1709–1721 a második KIT-által ellenőrzött időszak
27. Kanjeng Tumenggung Ario Cokronegoro III (Raden Ahmat alias Pangeran Ario Jimat) Karang Toroy 1721–1744 a térség magában foglalja Besuki és Blambangan területét
28. Kanjeng Tumenggung Ario Cokronegoro IV (Raden Alza) Karang Toroy 1744–1749 Ke Lesap féle támadáskor menekült el
29. Ke' Lesap Karang Toroy 1749–1750 Kanjeng Tumenggung Ario Tirtonegoro házasságáig
30. Gusti Raden Ayu Tirtonegoro R. Rasmana és Kanjeng Tumenggung Ario Tirtonegoro (Bindara Saod) Pajagalan 1750–1762 az állam a férjének adta a vezetést
31. Panembahan Somala Pajagalan 1762–1811 a Sumenep Palota és a Sumenep Nagy Mecset alapítója
32. Sri Sultan Abdurrahman Pakunataningrat I (Raden Ario Notonegoro) Pajagalan 1811–1854 a Holland Kelet-India kormányzás felügyelete alatt kapta a Sumenep szultánja címet, irodalomból doktorált Angliában
33. Panembahan Notokusumo II (Raden Ario Moch. Saleh) Pajagalan 1854–1879
34. Kanjeng Pangeran Ario Pakunataningrat II(Pangeran Mangkuadiningrat) Pajagalan 1879–1901 közvetlenül kontrollálva a Holland Kelet-India kormánya által
35. Kanjeng Pangeran Ario Pratamingkusumo Pajagalan 1901–1926
36. Kanjeng Tumenggung Ario Prabuwinoto Pajagalan 1926–1929

Sumenep hivatalos nyelve az indonéz, valamint a köznyelvben a madura nyelv. Emellett a környező szigeteken a saját ősi nyelvek is használatban vannak, Sapeken szigetén a bajo, a mandar, a makaszar, s több Sulawesi-ről érkező regionális nyelv. Kangean szigetén a madura egy nyelvjárását, a kangeáni madurát beszélik.

Vallás

[szerkesztés]

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2010-es népszámláláskor Sumenep tartomány lakossága az alábbiak szerint nyilatkozott vallásáról:

  • iszlám: 1.033.854 fő (99,22%),
  • keresztény: 685 fő (0,066%), ebből katolikus 478 fő (0,046%),
  • buddhista: 118 fő (0,011%),
  • hindu: 8 fő (0,008%),
  • konfucianista: 5 fő (0,005%)

A teljes lakosság: 1.041.915 fő (100%)

Klíma

[szerkesztés]

Sumenep trópusi éghajlatú. Eltérően Indonézia más területeivel az esős évszak októbertől márciusig tart, a száraz évszak pedig áprilistól szeptemberig. Az átlagos csapadékmennyiség 1479 mm. A 2011. év adatai szerint a hőmérséklet szeptember és november közt volt a legmagasabb (31,7°C). A levegő hőmérséklete az év során viszonylag állandó, az átlagos hőmérséklet 30°C. A csapadék jelentős része demberben érkezik. A leghosszabb átlagos napsütötte órák száma augusztusban a legnagyobb és februárban a legalacsonyabb. A szél sebessége júliusban volt a legerősebb, márciusban a leggyengébb.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sumenep Regency című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kabupaten Sumenep című indonéz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]