Speedminton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A speedminton a speed (sebesség) és a badminton (tollaslabda) szavak összetételéből alakult. A speedmintont 2001-ben találta fel a squash és a badminton elegyítéséből egy német volt tengerésztiszt, Bill Brandes. Célja egy olyan tollaslabdasport létrehozása volt, amelyet a szabadban is lehet játszani, anélkül, hogy a könnyű labdát elfújná a szél. A labdák elérhetik akár a 290 km/órás sebességet is.

Pálya és felszerelés[szerkesztés]

A pálya két, egymástól 12,8 méterre lévő, 5,5 x 5,5 méteres négyzetből áll. Egy fél teniszpálya nagyságú területen lehet játszani. Az ütő inkább a squash-ütőre hasonlít, mint a badmintonütőre, a labda pedig kisebb és nehezebb a tollaslabdánál.

Játékszabályok[szerkesztés]

A játékosok sorsolással döntik el, hogy melyikük kezdi az adogatást és választja ki a térfelet. Három adogatásonként a másik játékoshoz kerül az adogatás. Minden labdamenet pontot ér. Ha mindkét játékos 15 pontot szerzett, az adogatás minden további elért pontnál felváltva történik. Az adogató játékosnak a játékmezőben, a képzeletbeli felezővonal mögül kell adogatnia. Új játszmánál mindig az előző játszma vesztese kezdi az adogatást. Egy játszma addig tart, amíg az egyik játékos 16 pontot nem szerez. 15:15-ös állás esetén a játszma mindaddig folytatódik, amíg az egyik játékos két pont előnyt nem szerez. Egy mérkőzés két nyert szettig tart. A speedminton érdekessége, hogy lehet éjszaka is játszani. Ilyenkor a speedmintonlabdába bele kell helyezni egy világító patront, és a vonalak is fluoreszkálnak.

Külső hivatkozások[szerkesztés]