„Erkély” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: kk:Балкон |
||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
[[ar:روشن]] |
[[ar:روشن]] |
||
[[be:Балкон]] |
[[be:Балкон]] |
||
| ⚫ | |||
[[bg:Балкон]] |
[[bg:Балкон]] |
||
| ⚫ | |||
[[ca:Balcó]] |
[[ca:Balcó]] |
||
[[cs:Balkon]] |
[[cs:Balkon]] |
||
[[da:Balkon]] |
[[da:Balkon]] |
||
[[de:Balkon]] |
[[de:Balkon]] |
||
| ⚫ | |||
[[eo:Balkono]] |
[[eo:Balkono]] |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
[[fr:Balcon]] |
[[fr:Balcon]] |
||
[[ |
[[he:מרפסת]] |
||
[[hr:Balkon]] |
[[hr:Balkon]] |
||
[[io:Balkono]] |
[[io:Balkono]] |
||
[[it:Balcone]] |
[[it:Balcone]] |
||
[[ |
[[ja:バルコニー]] |
||
[[jv:Balkon]] |
[[jv:Balkon]] |
||
[[ |
[[kk:Балкон]] |
||
[[ko:발코니]] |
|||
[[lb:Balkon]] |
[[lb:Balkon]] |
||
[[lt:Balkonas]] |
[[lt:Balkonas]] |
||
[[lv:Balkons]] |
|||
[[nl:Balkon (bouw)]] |
[[nl:Balkon (bouw)]] |
||
[[ja:バルコニー]] |
|||
[[no:Balkong]] |
[[no:Balkong]] |
||
[[pl:Balkon]] |
[[pl:Balkon]] |
||
| 50. sor: | 52. sor: | ||
[[sl:Balkon]] |
[[sl:Balkon]] |
||
[[sr:Балкон]] |
[[sr:Балкон]] |
||
| ⚫ | |||
[[sv:Balkong]] |
[[sv:Balkong]] |
||
[[th:ระเบียง]] |
[[th:ระเบียง]] |
||
A lap 2011. július 1., 01:04-kori változata
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
Erkély kétféle van: nyitott erkély, melyet franciás elnevezéssel leginkább balkonnak neveznek és csukott erkély, melyre röviden csak az erkély elnevezést használjuk. A nyitott erkély vagy balkon az épület homlokzatán kiugró kő-, vas-, vagy falemez, melyre a szobákból egy-vagy több ajtón át (az erkélyajtón) kilépni és rajta a szabadon tartózkodni lehet. Szintén kő-, vas-, vagy fabalusztráddal van ellátva és a lemezt oszlopok, gyámkövek vagy kariatidok tartják. A rövidebb, 1-3 ablak előtt fekvő nyitott erkélyekkel a rizalitokat ékesítjük, vannak azonban az egész homlokzat hosszában végigfutó nyitott erkélyek is; ez utóbbiakat különösen Franciaországban szeretik alkalmazni. Fából való nyitott erkélyeket a 19. században csak villaszerű építkezéseknél terveztek. A kőből készült nyitott erkélyek balusztrádjai az épület stílusához alkalmazkodnak, ha pedig a nyitott erkélyek bronz- vagy vasrácsozatű mellvéddel bírnak, úgy e rácsot többé-kevésbbé díszesen képezik ki, sokszor részben aranyozzák.
A szorosabb értelemben vett erkély, vagyis csukott erkély, az épület homlokzatán egy vagy több emelet magasságában végignyúlva ugrik ki, és ritkán szélesebb 1-2 ablakköznél. Elől és néha oldalvást is ablakai vannak.
A csukott erkélyt tarthatják egy vagy két, a falból kiugró vagy egészen szabadon álló oszlop, gyámkövek, kariatidok vagy párkánytagozatok. Az oszlopon nyugvó gömbölyű (angolul bow-window) vagy több szögletű csukott erkélyek inkább a csúcsíves stílusban (lásd egészen szép példáját ennek a vajdahunyadi várban és a prágai Carolinum erkélyében) és a korai német reneszánszban voltak használatosak, mig a kései reneszánsz és a modern építészet inkább gyámkövekkel tartja azokat. Az erkélyt gyakran az épület sarkára is teszik, mely esetben az fölül legtöbbnyire toronyalakot kap.
A csukott erkélyek használata a keletről jött hozzánk és Európában különösen a középkori gazdag német városok, mint pl. Nürnberg, Augsburg, stb., hazánkban pedig a szepességi városok alkalmazták előszeretettel. Az újabb német reneszánsz-homlokzatoknak is majdnem elkerülhetlen kelléke az erkély. Színházakban néha az első emeletsor közepe erősen kiugrik a földszint fölé; ez esetben a kiugrást is erkélynek nevezik és ülőhelyeit erkély-székeknek.