„Hortobágyi kényszermunkatábor” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Jati (vitalap | szerkesztései) |
Jati (vitalap | szerkesztései) |
||
50. sor: | 50. sor: | ||
[[Kategória:Magyarország történelme]] |
[[Kategória:Magyarország történelme]] |
||
[http://www.kulakgulag.blogspot.com www.kulakgulag.blogspot.com] |
[http://www.kulakgulag.blogspot.com www.kulakgulag.blogspot.com] |
||
[http://www.mailbomb.hu/hortobagy www.mailbomb.hu/hortobagy- Ha-Jó Rádió "Kulák Gulág a Hortobágyon" c. rádióműsor sorozat ( 2011.-január |
[http://www.mailbomb.hu/hortobagy www.mailbomb.hu/hortobagy- Ha-Jó Rádió "Kulák Gulág a Hortobágyon" c. rádióműsor sorozat ( 2011.-január 27. - 2011.április 28.) Szerk-rip.: Jeney Attila] |
A lap 2011. június 8., 14:51-kori változata
A Hortobágyi kényszermunkatábort a kommunista diktatúra hozta létre az 1950-es évek elején Magyarország keleti részén. 1950 és 1953 között mintegy tízezer embert telepítettek ki bírói ítélet nélkül.[1] Fegyveres őrizet mellett, embertelen körülmények között kellett kényszermunkát végezniük a Hortobágy, Nagykunság és Hajdúság környéki állami gazdaságokban.[2] A kitelepítettek az 1953-as amnesztiát követően sem térhettek vissza otthonaikba és kárpótlást sem kaphattak.[3]
1950. június 23-án megkezdődött deportálások a kommunista hatalom beteges félelmének jellemző példája voltak. Családok ezreit vitték 12 alföldi munkatáborba az ország nyugati és déli határvidékéről, amelyet az akkori kormányzat (Dobi István, Rákosi Mátyás, Nagy Imre) a hidegháborús viszonyok miatt nem mondott biztonságosnak. A kitelepítetteknek alig egy órájuk volt holmijaik összeszedéséhez, irataikat elvették, s a lakhelyükön csak mintegy fél méter széles ágyon kaptak helyet. Kényszermunkájukat a környező falvak állami gazdaságaikban végezték egészen addig, amíg az első Nagy Imre vezette kormány 1953 júliusában amnesztiát hirdetett, és az év őszén feloszlatták az internálótáborokat. A kárvallottak azonban előző lakhelyeikre nem mehettek vissza, és csak segédmunkára vették fel őket. A rendszerellenesnek nyilvánított elhurcoltak házát, vagyonát így végleg elkobozták, amivel a lakosságot akarta a hatalom megfélemlíteni. Az áldozatokat azóta sem kárpótolta senki.
Táborok
Tábor neve[2] | Fennállása[2] |
---|---|
|
|
Jelen
2000-ben a még életben lévő kényszermunkások létre hozták a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületét, amelynek ma 915 tagja van.[4]
Források
- ↑ A kényszermunkatáborok áldozataira emlékeztek. Szent Korona Rádió, 2007. június 23. (Hozzáférés: 2010. március 27.)
- ↑ a b c Táborok. Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete. (Hozzáférés: 2010. március 27.)
- ↑ Hortobágyi Kényszermunkatábor Története. Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete. (Hozzáférés: 2010. március 27.)
- ↑ Bemutatkozás. Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete. (Hozzáférés: 2010. március 27.)
www.kulakgulag.blogspot.com<Beke Ferencné: Három év Hortobágy poklában - Szerk.: Dr. Barton Attila és Jeney Attila Kráter Kiadó, Pomáz 2002 ISBN 963-9472-09-3
Külső hivatkozások
www.kulakgulag.blogspot.com www.mailbomb.hu/hortobagy- Ha-Jó Rádió "Kulák Gulág a Hortobágyon" c. rádióműsor sorozat ( 2011.-január 27. - 2011.április 28.) Szerk-rip.: Jeney Attila