„Állócsillag” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
kieg |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
A fogalom korábban az állónak hitt csillagokra vonatkozott, manapság a jelentéktelen elmozdulás tudatában elvont fogalomként használatos, például a [[Mach-elv]]ben. |
A fogalom korábban az állónak hitt csillagokra vonatkozott, manapság a jelentéktelen elmozdulás tudatában elvont fogalomként használatos, például a [[Mach-elv]]ben. |
||
==Nevének eredete== |
|||
A [[középkor]] folyamán úgy gondolták, hogy minden fény adó égi objektum [[csillag]], tehát a ma [[bolygó]]ként ismert objektumokat a „vándorló csillag” névvel illették, mert az égbolton jól megfigyelhető mozgást végeztek. Ezekhez a „vándorló csillag”-okhoz képest állónak tekintették az „állócsillagokat”, a mozdulatlannak látszó fénypontokat. Ezekről azt hitték, hogy az égbolt szilárd szövetén rögzítve vannak, és azzal együtt minden nap egy elfordulást tesznek meg. |
|||
A lap 2011. június 2., 16:55-kori változata
Az állócsillagok kifejezéssel azokat a csillagokat jelölik, amik, óriási távolságuk miatt, hosszabb időszak alatt is csak elhanyagolható elmozdulást végeznek a földi megfigyelő számára. Laza értelemben ez bármely csillagra igaz lehet (a Nap kivételével).
A fogalom korábban az állónak hitt csillagokra vonatkozott, manapság a jelentéktelen elmozdulás tudatában elvont fogalomként használatos, például a Mach-elvben.
Nevének eredete
A középkor folyamán úgy gondolták, hogy minden fény adó égi objektum csillag, tehát a ma bolygóként ismert objektumokat a „vándorló csillag” névvel illették, mert az égbolton jól megfigyelhető mozgást végeztek. Ezekhez a „vándorló csillag”-okhoz képest állónak tekintették az „állócsillagokat”, a mozdulatlannak látszó fénypontokat. Ezekről azt hitték, hogy az égbolt szilárd szövetén rögzítve vannak, és azzal együtt minden nap egy elfordulást tesznek meg.