Camp (stílus)

A camp egy mesterkélt, túlzásokat alkalmazó, szinte minden művészeti ágban (film, zene, irodalom, képzőművészet, divat, smink, stb) alkalmazott kifejezési forma, amely a rossz ízlés szubkultúrájára épül. Gyakran tartalmaz ironikus elemeket, jellemzője a hatásvadász, a tüntetően extravagáns vagy nőies viselkedés és megjelenés, a kitalált és modoros színészi játék, a mesterkéltség, a játékosság, és a teatralitás. A camp stílussal jellemzik a túlzottan divatos, nőiesen puha, homoszexuális attitűddel rendelkező megnyilvánulást.

A camp a 1960-as években része volt az akadémiaellenes populáris kultúrának, és népszerűsége az 1980-as években elősegítette a művészet és a kultúra posztmodern nézeteinek széleskörű elfogadását.

Fogalmi megközelítések

A camp szorosan kötődik a giccshez, és a hozzá tartozó fogalmi rendszert gyakran a "vacak" jelzővel illetik. Susan Sontag szerint a camp öntudatos, magát felvállaló giccs. A camp tudja magáról hogy camp, a giccset fogyasztó nem tudja, vagy nem ismeri el, hogy ami tetszik neki, az giccs.

A camp szó (giccses, felszínes, talmi értelmében) a 20. század elején keletkezett, alapja egy francia zsargonszó: „se camper”, azaz ágálni, pöfeszkedni, magát tuladagolni, megjátszani. Amikor a kifejezés megjelent, akkor a jelentése még csak hivalkodó, eltúlzott, affektáló, teátrális és a nőies viselkedésre utalt, a 1970-es évek közepén a definíció módosult mint közhely, mesterséges, középszerű, hivalkodó, szélsőséges természetű. Susan Sontag esszéje Note on "Camp" (1964) (Megjegyzések a "Camp"hez) kihangsúlyozza a stílus kulcsfontosságú elemeit: ravaszság, könnyelműség, naiv hatásvadászat, és a felesleges "sokkoló" elemek. Sontag szerint a "Camp életérzés kikapcsol, depolitizál – vagy legalábbis apolitikussá tesz". A camp esetében színlelés, a modor és az ízlés felértékelése mesterséges, vulgáris, banális.

A camp kötődik a posztmodernhez. Mint Sontag mondja: "A camp mindent idézőjelben lát. Ez nem egy lámpa, hanem egy ``lámpa``, nem nő, hanem "Nő" Linda Hutcheon ``Nagyon hasonlít`` fogalmával rokon, amely a fogalom megértését a paródiával hozza összefüggésbe, mint az egyik fő jellemzője a posztmodern művészeteknek. "A kétneműség, a hermafroditizmus vagy annak megjátszása (David Bowie) tuti, hogy camp. Ami ciki, ott minden mást jelent, mint ami"

A camp mint fogalom az 1960-as évektől esztétikai vizsgálódások tárgya, ebből a szempontból is különbözik a giccstől, amely nem a rossz művészettel azonos, hanem egy, a művészeteken kívül értelmezett kereskedelmi célú termék. Sontag szerint a camp egyfajta esztéticizmus. „Annak a módja, hogy a világot esztétikai jelenségként értékeljük. Mégpedig ily módon camp módon nem szépsége, hanem csináltságának, stilizáltságának foka szerint”

Samuel R. Delany szerint a camp eredetileg a nőimitátorok és prostituáltak egyfajta kifejezési formájaként jött létre, a férfiak által hordott női ruhákat nevezték így, de „köcsögöt” is jelentett. A természetellenes esztétizálás leglátványosabb megnyilvánulása a színpadiasság, azon belül is a nemekkel folytatott játék. prae A hatvanas években a művészet felkarolta, és a concept art részévé tette.

Leginkább a popkultúrában, a pop-artban gyakori, de a futószalagokon gyártott tömegárura is jellemző. Sontag szerint a camp az esztétikum fogalomkörébe tartozó valami: "A camp színtiszta esztétikum", de egyben ravasz stilizáció, egyúttal a középosztály átverése. A camp egyfajta életérzés, látásmód.

A posztmodernizmus megjelenése az 1980-as években elmosta a határokat a giccs és a "magas" művészet között. Ennek egyik megnyilvánulása az úgynevezett "camp érzés", amely a "nőies érzékenységgel" hozható összefüggésbe bár ez nem ugyanaz, mint maga a camp, Egy hipotetikus példa a festmények világából: Egy tó partján álló bőgő szarvast bizonyára giccsesnek neveznénk, ám a camp ennél többet tesz, annak érdekében, hogy ne keverjük a giccsel, a camp egy feliratot rak a képre: "úszni tilos!". Az eredeti, szentimentális motívumot ez a felirat semlegesíti, és így lesz a képből camp. A camp keményvonalas támogatói ragaszkodtak ahhoz, hogy a "camp egy olyan hazugság amely meg meri mondani az igazságot."

Külső hivatkozások

• Definition: Camp. Purdue University, College of Liberal Arts. (Hozzáférés: 2011. március 6.)
• Rényi András: Bozsik Yvette: Kabaré -- A rossz ízlés luxusa. Érintkező Felület, 2008. március 25. (Hozzáférés: 2011. március 6.)
• Gareth Cook: The dark side of camp - analysis of camp style and society - Cover Story. (Hozzáférés: 2011. március 6.)