„Istár-kapu” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. január 2., 20:42-kori változata

Fájl:Pergamon Museum Berlin 2007109.jpg

Az Istár-kapu erődítménye és a felvonulási út madártávlatból

Az Istár-kapu Babilon egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király uralkodása idején (Kr.e. 605 - 562) épült fel. Babilon Babilónia fővárosa volt, az Eufrátesz partján feküdt, a mai Irak központi területén. Az Istár-kapu 1930 óta a berlini Előázsiai-Múzeumban található, amely a Pergamon Múzeumban kapott helyet. II. Nabú-kudurri-uszur idejében Babilonban geometrikus Marduk-szentély épült, a zikkurat (Bábel tornya) lépcsőzetesen emelkedett a magasba, itt voltak a híres függőkertek és a káprázatos királyi palota. Az erődített városfalon nyíló északi kaputól, az Istár-kaputól vezetett az felvonulási útvonal a szent kerület felé, melynek belső falait bikákkal és a babilóniai mitológia fő istenségének egyik alakjával, a mushussu oroszlánhoz hasonló domborműveivel diszített színes kerámiatégla borítja. Bár összesen öt városkapu létezett (az Istár-kapu mellett, még a Marduk-kapu, a Zababa-kapu, az Urasch-kapu és egy ismeretlen nevű a déli városfalban) az Istár-kapu volt a legmonumentálisabb és legdíszesebb.

Forrás

Liane Jakob-Rost, Evelyn Klengel-Brandt, Joachim Marzahn, Ralf-B. Wartke: Das Vorderasiatische Museum. Verlag Philipp von Zabern, 1992. ISBN 3-8053-1325-X
Beate Salje (Szerk.):Vorderasiatisches Museum. Verlag Philipp von Zabern, 2001. ISBN 3-8053-2778-1
Lutz Martin: Das Ischtar-Tor von Babylon. In: Vorderasiatisches Museum Berlin. Geschichte und Geschichten zum hundertjährigen Bestehen. Berlin 2000, 23–24. oldal
Rácz Róbert: Berlin, Budapest 2005, ISBN 963-86520-2-0

Külső hivatkozás

A Wikimédia Commons tartalmaz Ischtar-Tor témájú médiaállományokat.

Vorderasiatisches Museum, Staatliche Museen zu Berlin

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[fájl:Pergamonmuseum Ishtartor 06.jpg|bélyegkép|jobbra|223px|Az Istár-kapu]]
-Az Istár-kapu [[Babilon]] egyik városkapuja volt és az egész felvonulási úttal együtt végleges formájában [[Nabú-kudurri-uszur|II. Nebukadnezar]] uralkodása idején (Kr.e. 605 - 562) épült fel. Babilon Babilónia fővárosa volt, az [[Eufrátesz]] partján feküdt, a mai [[Irak]] központi területén.
 [[fájl:Pergamon Museum Berlin 2007109.jpg|bélyegkép|jobbra|223px|Az Istár-kapu erődítménye és a felvonulási út madártávlatból]]
+Az Istár-kapu [[Babilon]] egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában [[II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király]] uralkodása idején (Kr.e. 605 - 562) épült fel. Babilon Babilónia fővárosa volt, az [[Eufrátesz]] partján feküdt, a mai [[Irak]] központi területén.
-Az Istár-kapu 1930 óta a berlini Előázsiai-Múzeumban található, amely a [[Pergamonmuseum|Pergamon Múzeumban]] kapott helyet. II. Nebukadnezar idejében Babilonban geometrikus Marduk-szentély épült, a ''zikkurat'' (Bábel tornya)lépcsőzetesen emelkedett a magasba, itt voltak a híres függőkertek és a káprázatos királyi palota. Az erődített városfalon nyíló északi kaputól, az Istár-kaputól vezetett az felvonulási útvonal a szent kerület felé, melynek belső falait [[bika|bikákkal]] és a babilóniai mitológia fő istenségének egyik alakjával, a [[mushussu]] oroszlánhoz hasonló domborműveivel díszített színes kerámiatégla borítja. Bár összesen öt városkapu létezett (az Istár-kapu mellett, még a Marduk-kapu, a Zababa-kapu, az Urasch-kapu és egy ismeretlen nevű a déli városfalban) az Istár-kapu volt a legmonumentálisabb és legdíszesebb.
+Az Istár-kapu 1930 óta a berlini Előázsiai-Múzeumban található, amely a [[Pergamonmuseum|Pergamon Múzeumban]] kapott helyet. II. Nabú-kudurri-uszur idejében Babilonban geometrikus [[Marduk]]-szentély épült, a [[zikkurat]] (Bábel tornya) lépcsőzetesen emelkedett a magasba, itt voltak a híres függőkertek és a káprázatos királyi palota. Az erődített városfalon nyíló északi kaputól, az Istár-kaputól vezetett az felvonulási útvonal a szent kerület felé, melynek belső falait [[bika|bikákkal]] és a babilóniai mitológia fő istenségének egyik alakjával, a [[mushussu]] oroszlánhoz hasonló domborműveivel diszített színes kerámiatégla borítja. Bár összesen öt városkapu létezett (az Istár-kapu mellett, még a Marduk-kapu, a Zababa-kapu, az Urasch-kapu és egy ismeretlen nevű a déli városfalban) az Istár-kapu volt a legmonumentálisabb és legdíszesebb.
 == Forrás ==