„Szeminárium (felsőoktatás)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Xia (vitalap | szerkesztései) a Kategória:Felsőoktatás kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|a felsőoktatásban alkalmazott oktatási formáról| Szeminárium (papnevelő intézet)}} |
|||
A '''szeminárium''' főként a [[felsőoktatás]]ban alkalmazott olyan oktatási forma, oktatásszervezeti megoldás, amelynek a lényegét elsősorban egy másik oktatási formával, az ''előadással'' összevetve lehet megérteni. |
A '''szeminárium''' főként a [[felsőoktatás]]ban alkalmazott olyan oktatási forma, oktatásszervezeti megoldás, amelynek a lényegét elsősorban egy másik oktatási formával, az ''előadással'' összevetve lehet megérteni. |
||
A lap 2010. november 6., 09:29-kori változata
A szeminárium főként a felsőoktatásban alkalmazott olyan oktatási forma, oktatásszervezeti megoldás, amelynek a lényegét elsősorban egy másik oktatási formával, az előadással összevetve lehet megérteni.
Míg az előadáson az egyetem vagy főiskola tanára nagyobb számú diákközösség számára „leadja” az anyagot, vagyis a tanár előad, a diákok pedig hallgatnak (és jegyzetelnek), addig a szeminárium keretén belül az oktató (a szemináriumvezető) egy kisebb létszámú hallgatói csoportot vezet, amelyben hallgatók aktív részvételével történik a szeminárium anyagának az elsajátítása. A diákok a tanár által kijelölt vagy maguk által választott témákról előadást (referátumot) tartanak, vagy dolgozatot írnak, amit a szeminárium résztvevői általában megvitatnak. Az előadásokon a részvétel ajánlott, a szemináriumokon viszont rendszerint kötelező. Gyakori, hogy a vizsgára bocsátás feltétele a szemináriumi követelmények teljesítése.
Újabban találkozhatunk olyan szemináriumokkal, ahol a tudományos munka fő célja nem egyszerűen az ismertetek elsajátítása, hanem a kutatás (kutatói szemináriumok).