„Látótávolság” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a robot Modifying: ru:Атмосферная видимость |
a helyesírás; kisebb átfogalmazások |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Látótávolság''' alatt azt a távolságot értjük, amelyről a különféle tereptárgyak még felismerhetőek. Rendkívül fontos tényező a repülésben, mivel többek között ez befolyásolja, hogy a le- illetve a felszállás megkezdhető-e. |
'''Látótávolság''' alatt azt a távolságot értjük, amelyről a különféle tereptárgyak még felismerhetőek. Rendkívül fontos tényező a repülésben, mivel többek között ez befolyásolja, hogy a le- illetve a felszállás megkezdhető-e. |
||
==Kialakulása== |
== Kialakulása == |
||
[[Kép:Fog&Sunny.png|thumb|right|380px|A látótávolság tiszta |
[[Kép:Fog&Sunny.png|thumb|right|380px|A látótávolság tiszta és a ködös időben, lecsökkenve]] |
||
A légköri látási viszonyok két okból lehetnek rosszak: |
A légköri látási viszonyok két okból lehetnek rosszak: |
||
* gyengül a fény |
* gyengül a fény |
||
* nagy a szórt fény aránya. |
* nagy a szórt fény aránya. |
||
A [[Északi-sark|sarkvidéken]] illetve magas hegycsúcsokon nagyon tiszta időben |
A [[Északi-sark|sarkvidéken]] illetve magas hegycsúcsokon nagyon tiszta időben akár 70-100 km-re is megnőhet a látótávolság. Ez az ideális állapot ritkán fordul elő, mivel olyan anyagok lebegnek a levegőben, amelyek a molekuláknál nagyságrendekkel nagyobbak. Ezek az aeroszolok, a [[felhő]]k, és a különféle [[csapadék]]elemek (vízcseppek, jégkristályok, szennyeződések). |
||
==Csökkentő hatások== |
== Csökkentő hatások == |
||
Azt hogy egy adott objektum látható-e vagy sem 3 dologtól függ: |
Azt hogy egy adott objektum látható-e vagy sem, 3 dologtól függ: |
||
* az emberi [[szem]] |
* az emberi [[szem]] felbontóképességétől |
||
* az objektum tulajdonságaitól (szín, alak, méret stb.) |
* az objektum tulajdonságaitól (szín, alak, méret, stb.) |
||
* a [[levegő]] aeroszol |
* a [[levegő]] aeroszol-tartalmától. |
||
Ha a levegőben döntően „nedves” aeroszolok, kis vízcseppecskék lebegnek ezt |
Ha a levegőben döntően „nedves” aeroszolok, kis vízcseppecskék lebegnek, ezt 1 és 5 km közötti látótávolságnál párásságnak, 1 km alatt pedig ködnek nevezzük. 100 méter alatti látótávolság már erős ködnek számít. A köd legtöbbször addig marad meg, amíg lassú felmelegedés nem következik be. Előfordulhat, hogy a köd lassan felemelkedik és [[Stratus]] lesz belőle, de lehet, hogy feltámad a [[szél]], és az oszlatja fel. Erős szélben nem kell ködre számítani. |
||
A csapadék okozta látótávolság |
A csapadék okozta látótávolság-csökkenés a csapadék intenzitásától és jellegétől függ. Gyenge és mérsékelt esőben a látótávolság 3–5 km közötti, de erős csapadékban a látótávolság akár pár 100 m-re is lecsökkenhet. Havazás esetén a látótávolság csak néhány száz méter. Ebben az esetben nemcsak a vízszintes, hanem a függőleges látás is jelentősen korlátozott. |
||
jelentősen korlátozott. |
|||
==Szerepe a repülésben== |
== Szerepe a repülésben == |
||
Ha a látótávolság 1500 méter alá csökken, akkor meg kell adni a futópálya menti látótávolságot is. (RVR-Runway Visual Range). Az [[RVR]] az a távolság, amelyről még felismerhetőek a futópálya jelzései, illetve láthatóak a pályafények |
Ha a látótávolság 1500 méter alá csökken, akkor meg kell adni a futópálya menti látótávolságot is. (RVR-Runway Visual Range). Az [[RVR]] az a távolság, amelyről még felismerhetőek a futópálya jelzései, illetve láthatóak a pályafények. Mindig 3 helyről közölnek adatokat (küszöb, futópálya közepe, futópálya vége). Látótávolságnál az adatokat méterben illetve függőleges látás esetén lábban adják meg. |
||
[[Kategória:Meteorológia]] |
[[Kategória:Meteorológia]] |
A lap 2006. szeptember 8., 23:14-kori változata
Látótávolság alatt azt a távolságot értjük, amelyről a különféle tereptárgyak még felismerhetőek. Rendkívül fontos tényező a repülésben, mivel többek között ez befolyásolja, hogy a le- illetve a felszállás megkezdhető-e.
Kialakulása
A légköri látási viszonyok két okból lehetnek rosszak:
- gyengül a fény
- nagy a szórt fény aránya.
A sarkvidéken illetve magas hegycsúcsokon nagyon tiszta időben akár 70-100 km-re is megnőhet a látótávolság. Ez az ideális állapot ritkán fordul elő, mivel olyan anyagok lebegnek a levegőben, amelyek a molekuláknál nagyságrendekkel nagyobbak. Ezek az aeroszolok, a felhők, és a különféle csapadékelemek (vízcseppek, jégkristályok, szennyeződések).
Csökkentő hatások
Azt hogy egy adott objektum látható-e vagy sem, 3 dologtól függ:
- az emberi szem felbontóképességétől
- az objektum tulajdonságaitól (szín, alak, méret, stb.)
- a levegő aeroszol-tartalmától.
Ha a levegőben döntően „nedves” aeroszolok, kis vízcseppecskék lebegnek, ezt 1 és 5 km közötti látótávolságnál párásságnak, 1 km alatt pedig ködnek nevezzük. 100 méter alatti látótávolság már erős ködnek számít. A köd legtöbbször addig marad meg, amíg lassú felmelegedés nem következik be. Előfordulhat, hogy a köd lassan felemelkedik és Stratus lesz belőle, de lehet, hogy feltámad a szél, és az oszlatja fel. Erős szélben nem kell ködre számítani.
A csapadék okozta látótávolság-csökkenés a csapadék intenzitásától és jellegétől függ. Gyenge és mérsékelt esőben a látótávolság 3–5 km közötti, de erős csapadékban a látótávolság akár pár 100 m-re is lecsökkenhet. Havazás esetén a látótávolság csak néhány száz méter. Ebben az esetben nemcsak a vízszintes, hanem a függőleges látás is jelentősen korlátozott.
Szerepe a repülésben
Ha a látótávolság 1500 méter alá csökken, akkor meg kell adni a futópálya menti látótávolságot is. (RVR-Runway Visual Range). Az RVR az a távolság, amelyről még felismerhetőek a futópálya jelzései, illetve láthatóak a pályafények. Mindig 3 helyről közölnek adatokat (küszöb, futópálya közepe, futópálya vége). Látótávolságnál az adatokat méterben illetve függőleges látás esetén lábban adják meg.