„Látótávolság” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Thijs!bot (vitalap | szerkesztései)
a helyesírás; kisebb átfogalmazások
1. sor: 1. sor:
'''Látótávolság''' alatt azt a távolságot értjük, amelyről a különféle tereptárgyak még felismerhetőek. Rendkívül fontos tényező a repülésben, mivel többek között ez befolyásolja, hogy a le- illetve a felszállás megkezdhető-e.
'''Látótávolság''' alatt azt a távolságot értjük, amelyről a különféle tereptárgyak még felismerhetőek. Rendkívül fontos tényező a repülésben, mivel többek között ez befolyásolja, hogy a le- illetve a felszállás megkezdhető-e.


==Kialakulása==
== Kialakulása ==
[[Kép:Fog&Sunny.png|thumb|right|380px|A látótávolság tiszta időben (balra) és a köd hatására, lecsökkenve (jobbra).]]
[[Kép:Fog&Sunny.png|thumb|right|380px|A látótávolság tiszta és a ködös időben, lecsökkenve]]
A légköri látási viszonyok két okból lehetnek rosszak:
A légköri látási viszonyok két okból lehetnek rosszak:
* gyengül a fény
* gyengül a fény
* nagy a szórt fény aránya.
* nagy a szórt fény aránya.


A [[Északi-sark|sarkvidéken]] illetve magas hegycsúcsokon nagyon tiszta időben, akkár 70-100 km-re is megnőhet a látótávolság. Ez az ideális állapot ritkán fordul elő, mivel olyan anyagok lebegnek a levegőben, amelyek a molekuláknál nagyságrendekkel nagyobbak. Ezek az aeroszolok, a [[felhő]] és [[csapadék]]elemek (vízcseppek, jégkristályok, szennyeződések)
A [[Északi-sark|sarkvidéken]] illetve magas hegycsúcsokon nagyon tiszta időben akár 70-100 km-re is megnőhet a látótávolság. Ez az ideális állapot ritkán fordul elő, mivel olyan anyagok lebegnek a levegőben, amelyek a molekuláknál nagyságrendekkel nagyobbak. Ezek az aeroszolok, a [[felhő]]k, és a különféle [[csapadék]]elemek (vízcseppek, jégkristályok, szennyeződések).


==Csökkentő hatások==
== Csökkentő hatások ==
Azt hogy egy adott objektum látható-e vagy sem 3 dologtól függ:
Azt hogy egy adott objektum látható-e vagy sem, 3 dologtól függ:
* az emberi [[szem]] felbontó képességétől
* az emberi [[szem]] felbontóképességétől
* az objektum tulajdonságaitól (szín, alak, méret stb.)
* az objektum tulajdonságaitól (szín, alak, méret, stb.)
* a [[levegő]] aeroszol tartalmától.
* a [[levegő]] aeroszol-tartalmától.


Ha a levegőben döntően „nedves” aeroszolok, kis vízcseppecskék lebegnek ezt párásságnak (illetve ködnek) nevezzük. Ha a látótávolság 1 és 5 km közötti, akkor párásságnak, ha a 1 km alatti azt ködnek nevezzük. 100 méter alatti látótávolság már erős ködnek számít. A köd legtöbbször addig marad meg, amíg lassú felmelegedés nem következik be. Előfordulhat, hogy a köd lassan felemelkedik és [[Stratus]] lesz belőle, de lehet, hogy feltámad a [[szél]], és az oszlatja fel. Erős szélben nem kel ködre számítani.
Ha a levegőben döntően „nedves” aeroszolok, kis vízcseppecskék lebegnek, ezt 1 és 5 km közötti látótávolságnál párásságnak, 1 km alatt pedig ködnek nevezzük. 100 méter alatti látótávolság már erős ködnek számít. A köd legtöbbször addig marad meg, amíg lassú felmelegedés nem következik be. Előfordulhat, hogy a köd lassan felemelkedik és [[Stratus]] lesz belőle, de lehet, hogy feltámad a [[szél]], és az oszlatja fel. Erős szélben nem kell ködre számítani.


A csapadék okozta látótávolság csökkenés a csapadék intenzitásától és jellegétől függ. Gyenge és mérsékelt esőben a látótávolság 3-5 km közötti, de erős csapadékban a látótávolság akár pár 100 m-re is lecsökkenhet. Havazás esetén a látótávolság csak néhány száz méter. Ebben az esetben nemcsak a vízszintes, hanem a függőleges látás is
A csapadék okozta látótávolság-csökkenés a csapadék intenzitásától és jellegétől függ. Gyenge és mérsékelt esőben a látótávolság 3–5 km közötti, de erős csapadékban a látótávolság akár pár 100 m-re is lecsökkenhet. Havazás esetén a látótávolság csak néhány száz méter. Ebben az esetben nemcsak a vízszintes, hanem a függőleges látás is jelentősen korlátozott.
jelentősen korlátozott.


==Szerepe a repülésben==
== Szerepe a repülésben ==
Ha a látótávolság 1500 méter alá csökken, akkor meg kell adni a futópálya menti látótávolságot is. (RVR-Runway Visual Range). Az [[RVR]] az a távolság, amelyről még felismerhetőek a futópálya jelzései, illetve láthatóak a pályafények mindig 3 helyről közölnek adatokat (küszöb, futópálya közepe, futópálya vége). Látótávolságnál adatokat méterben illetve függőleges látás esetén lábban adják meg.
Ha a látótávolság 1500 méter alá csökken, akkor meg kell adni a futópálya menti látótávolságot is. (RVR-Runway Visual Range). Az [[RVR]] az a távolság, amelyről még felismerhetőek a futópálya jelzései, illetve láthatóak a pályafények. Mindig 3 helyről közölnek adatokat (küszöb, futópálya közepe, futópálya vége). Látótávolságnál az adatokat méterben illetve függőleges látás esetén lábban adják meg.


[[Kategória:Meteorológia]]
[[Kategória:Meteorológia]]

A lap 2006. szeptember 8., 23:14-kori változata

Látótávolság alatt azt a távolságot értjük, amelyről a különféle tereptárgyak még felismerhetőek. Rendkívül fontos tényező a repülésben, mivel többek között ez befolyásolja, hogy a le- illetve a felszállás megkezdhető-e.

Kialakulása

A látótávolság tiszta és a ködös időben, lecsökkenve

A légköri látási viszonyok két okból lehetnek rosszak:

  • gyengül a fény
  • nagy a szórt fény aránya.

A sarkvidéken illetve magas hegycsúcsokon nagyon tiszta időben akár 70-100 km-re is megnőhet a látótávolság. Ez az ideális állapot ritkán fordul elő, mivel olyan anyagok lebegnek a levegőben, amelyek a molekuláknál nagyságrendekkel nagyobbak. Ezek az aeroszolok, a felhők, és a különféle csapadékelemek (vízcseppek, jégkristályok, szennyeződések).

Csökkentő hatások

Azt hogy egy adott objektum látható-e vagy sem, 3 dologtól függ:

  • az emberi szem felbontóképességétől
  • az objektum tulajdonságaitól (szín, alak, méret, stb.)
  • a levegő aeroszol-tartalmától.

Ha a levegőben döntően „nedves” aeroszolok, kis vízcseppecskék lebegnek, ezt 1 és 5 km közötti látótávolságnál párásságnak, 1 km alatt pedig ködnek nevezzük. 100 méter alatti látótávolság már erős ködnek számít. A köd legtöbbször addig marad meg, amíg lassú felmelegedés nem következik be. Előfordulhat, hogy a köd lassan felemelkedik és Stratus lesz belőle, de lehet, hogy feltámad a szél, és az oszlatja fel. Erős szélben nem kell ködre számítani.

A csapadék okozta látótávolság-csökkenés a csapadék intenzitásától és jellegétől függ. Gyenge és mérsékelt esőben a látótávolság 3–5 km közötti, de erős csapadékban a látótávolság akár pár 100 m-re is lecsökkenhet. Havazás esetén a látótávolság csak néhány száz méter. Ebben az esetben nemcsak a vízszintes, hanem a függőleges látás is jelentősen korlátozott.

Szerepe a repülésben

Ha a látótávolság 1500 méter alá csökken, akkor meg kell adni a futópálya menti látótávolságot is. (RVR-Runway Visual Range). Az RVR az a távolság, amelyről még felismerhetőek a futópálya jelzései, illetve láthatóak a pályafények. Mindig 3 helyről közölnek adatokat (küszöb, futópálya közepe, futópálya vége). Látótávolságnál az adatokat méterben illetve függőleges látás esetén lábban adják meg.