„Elemi töltés” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Opa (vitalap | szerkesztései) a Kategória:Fizikai állandók |
a Egyértelműbbé tétel |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
[[Fizikai állandó]], értéke: e=1,602 176 462(63)·10<sup>−19</sup> [[Coulomb]]. |
[[Fizikai állandó]], értéke: e=1,602 176 462(63)·10<sup>−19</sup> [[Coulomb]]. |
||
Az összes szabad részecske töltése |
Az összes szabad részecske töltése ennek egész számú többszöröse. Az elektron töltése például -1 ''e.'' Az elemi töltésegységet [[Robert Andrew Millikan]] mérte meg [[1909]]-es [[Olajcsepp kísérlet|olajcseppes kísérletében]] ([[fizikai Nobel-díj]] [[1923]]). |
||
A szabadon nem előforduló [[kvark]]ok töltése ennek nem egészszám-szorosa: 2/3e illetve -1/3e. A belőlük felépülő [[mezon]]oké és [[barion]]oké viszont egész. |
A szabadon nem előforduló [[kvark]]ok töltése ennek nem egészszám-szorosa: 2/3e illetve -1/3e. A belőlük felépülő [[mezon]]oké és [[barion]]oké viszont egész. |
A lap 2010. június 16., 22:15-kori változata
Az elemi töltés megegyezik a proton elektromos töltésével. Jele e. Fizikai állandó, értéke: e=1,602 176 462(63)·10−19 Coulomb.
Az összes szabad részecske töltése ennek egész számú többszöröse. Az elektron töltése például -1 e. Az elemi töltésegységet Robert Andrew Millikan mérte meg 1909-es olajcseppes kísérletében (fizikai Nobel-díj 1923).
A szabadon nem előforduló kvarkok töltése ennek nem egészszám-szorosa: 2/3e illetve -1/3e. A belőlük felépülő mezonoké és barionoké viszont egész.