„Neutronbomba” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
nem beugratásból hívják így, a neutronsugárzása a lényeges |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''neutronbomba''' a [[nukleáris fegyver]]ek egy olyan fajtája, amikor a cél nem a lehető legnagyobb mechanikai pusztítás, hanem a lehető legnagyobb [[ |
A '''neutronbomba''' a [[nukleáris fegyver]]ek egy olyan fajtája, amikor a cél nem a lehető legnagyobb mechanikai pusztítás, hanem a lehető legnagyobb [[neutron]]sugárzás. |
||
A '''neutronbomba''' felépítése elsősorban abban tér el a hagyományos nukleáris fegyverekétől, hogy a keletkező [[neutron]]okat nem tartják bent a bomba belsejében, hanem éppen ezt használják fel az ellenséges haderőkkel szemben. Amíg egy [[atombomba]] esetén a felszabaduló [[energia]] 15%-a szabadul fel |
A '''neutronbomba''' felépítése elsősorban abban tér el a hagyományos nukleáris fegyverekétől, hogy a keletkező [[neutron]]okat nem tartják bent a bomba belsejében, hanem éppen ezt használják fel az ellenséges haderőkkel szemben. Amíg egy [[atombomba]] esetén a felszabaduló [[energia]] 15%-a szabadul fel neutron- és [[röntgensugárzás]] formájában, addig egy neutronbomba esetében ez az érték elérheti az 50%-ot. |
||
Ha a fegyverben például [[kalifornium]]ot használnak, a kis tömegű hasadóanyag (néhány gramm) miatt a kiszóródás is minimális. Így a robbanás után a helyszín viszonylag gyorsan megközelíthető. |
Ha a fegyverben például [[kalifornium]]ot használnak, a kis tömegű hasadóanyag (néhány gramm) miatt a kiszóródás is minimális. Így a robbanás után a helyszín viszonylag gyorsan megközelíthető. |
||
A korszerű harckocsikba védelem van beépítve |
A korszerű harckocsikba védelem van beépítve neutronsugárzás ellen. |
||
==Története== |
==Története== |
||
A lap 2010. május 23., 21:45-kori változata
A neutronbomba a nukleáris fegyverek egy olyan fajtája, amikor a cél nem a lehető legnagyobb mechanikai pusztítás, hanem a lehető legnagyobb neutronsugárzás.
A neutronbomba felépítése elsősorban abban tér el a hagyományos nukleáris fegyverekétől, hogy a keletkező neutronokat nem tartják bent a bomba belsejében, hanem éppen ezt használják fel az ellenséges haderőkkel szemben. Amíg egy atombomba esetén a felszabaduló energia 15%-a szabadul fel neutron- és röntgensugárzás formájában, addig egy neutronbomba esetében ez az érték elérheti az 50%-ot.
Ha a fegyverben például kaliforniumot használnak, a kis tömegű hasadóanyag (néhány gramm) miatt a kiszóródás is minimális. Így a robbanás után a helyszín viszonylag gyorsan megközelíthető.
A korszerű harckocsikba védelem van beépítve neutronsugárzás ellen.
Története
A neutronbomba koncepcióját Samuel Cohen dolgozta ki Lawrence Livermore National Laboratóriumban, 1958-ban. A próbarobbantást 1963-ban a nevadai földalatti robbantási telepen történt..[1]
A fegyver fejlesztését Jimmy Carter részben felfüggesztette 1978-ban, majd Ronald Reagan felújította a programot..[2]
1980-ban Franciaország sikeres próbarobbantást hajtott végre a Mururoa korallzátonyon.
Tervek a használatára
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A neutronbomba alapvetően a szovjet haderők esetleges nyugat-európai inváziójának megállítására tervezték. Az lett volna a feladata, hogy úgy állítsa meg az inváziót, hogy közben Nyugat-Európát ne keljen teljesen lerombolni. Tervezték interkontinentális ballisztikus rakéták elleni használatát is.
Hivatkozások
- ↑ "About: Chemistry article", by Anne Marie Helmenstine, Ph. D (angolul)
- ↑ "On this Day: 7 April", BBC. Retrieved on 2006-08-23.(angolul)
