„Szaru” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Néprajzi Lexikon → Magyar néprajzi lexikon |
a Sablon:Magyar néprajzi lexikon forrássablon beszúrása |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
==Néprajzi kapcsolatok== |
==Néprajzi kapcsolatok== |
||
A magyar pásztorművészetben gazdagon van képviselve a szaruföldolgozás. Legismertebbek az ivókürtök, pásztorbotok, mángorlók, gyufatartók, tükrösök és a sótartók. Legismertebb iparművészünk [[Király Zsiga]] volt. |
A magyar pásztorművészetben gazdagon van képviselve a szaruföldolgozás. Legismertebbek az ivókürtök, pásztorbotok, mángorlók, gyufatartók, tükrösök és a sótartók. Legismertebb iparművészünk [[Király Zsiga]] volt.<ref>{{MNéprLex|3|200|3-486.html}} ''(Király Zsiga'' címszó).</ref> |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{források}} |
|||
==Irodalom== |
==Irodalom== |
||
*{{MNéprLex|1|621–625|3-1688.html}} ''(dunántúli pásztorművészet'' címszó) |
|||
*Ortutay Gy. (főszerk.) Magyar néprajzi lexikon, Budapest |
|||
*{{MNéprLex|4|564–565|4-1540.html}} ''(szarumunka'' címszó) |
|||
*Hofer T. (1962): A Néprajzi Múzeum 1961. évi tárgygyűjtése. Népr. Ért., 1962 |
*Hofer T. (1962): A Néprajzi Múzeum 1961. évi tárgygyűjtése. Népr. Ért., 1962 |
||
*Fél E., Hofer T., Csilléry K. (1969): A magyar népművészet. Budapest |
*Fél E., Hofer T., Csilléry K. (1969): A magyar népművészet. Budapest |
||
| 20. sor: | 24. sor: | ||
*Bérczi Sz. (szerk.) (1987): Nyelvében él… ? Rétegződések a magyar műveltségben. Az INTART Társaság 1. Szimpóziumának előadásai. Művelődéskutató Intézet-INTART, Budapest |
*Bérczi Sz. (szerk.) (1987): Nyelvében él… ? Rétegződések a magyar műveltségben. Az INTART Társaság 1. Szimpóziumának előadásai. Művelődéskutató Intézet-INTART, Budapest |
||
*Szelestey L. (1987): Király Zsiga és a dunántúli pásztorművészet. Cumania, 1987. 419-483. |
*Szelestey L. (1987): Király Zsiga és a dunántúli pásztorművészet. Cumania, 1987. 419-483. |
||
==Külső hivatkozások== |
|||
*[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1688.html Dunántúli pásztorművészet.] |
|||
*[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-486.html Király Zsiga szócikk a Magyar néprajzi lexikonban.] |
|||
[[Kategória:Biológiai eredetű alapanyagok]] |
[[Kategória:Biológiai eredetű alapanyagok]] |
||
A lap 2010. január 27., 21:21-kori változata
A szaru az ember körmének, az állatok karmának, patájának és szarvának anyaga. Ősi ipari nyersanyag.
Állattenyésztési és ipartörténeti kapcsolatok
Az állatok szarvképződményeként ősidők óta használja föl az ember a szaru anyagát különféle használati eszközök készítésére. Elsősorban a pásztornépek iparosai dolgozták föl. Már a jégkorszak után a szarvasok vonulását követően használták, mert a szarvas minden testrészének anyagát hasznosítani tudták.
Az állattenyésztésben a különféle juhok, kecskék, szarvasmarhák szarvát dolgozták föl: kanalat, kürtöt, ivőkürtöt, fogantyút, pásztorbotot, íjmerevítő lemezeket, gombot, sótartót, és más eszközöket (pl. tűt is) készítettek belőle.
Gyakran szarvnak nevezik különféle állatok testén előforduló nyúlványokat is. Például az orrszarvúét.
A szájból előtüremkedő testrészek a fogak változatai. Gyakran trófeák, mint a szarvak is. De ezeket is földolgozták. Legismertebb közülük az elefántcsont.
Néprajzi kapcsolatok
A magyar pásztorművészetben gazdagon van képviselve a szaruföldolgozás. Legismertebbek az ivókürtök, pásztorbotok, mángorlók, gyufatartók, tükrösök és a sótartók. Legismertebb iparművészünk Király Zsiga volt.[1]
Jegyzetek
- ↑ Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. 200. o. ISBN 963-05-1288-2 (Király Zsiga címszó).
Irodalom
- Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 621–625. o. ISBN 963-05-1286-6 (dunántúli pásztorművészet címszó)
- Magyar néprajzi lexikon IV. (Né–Sz). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1981. 564–565. o. ISBN 963-05-1289-0 (szarumunka címszó)
- Hofer T. (1962): A Néprajzi Múzeum 1961. évi tárgygyűjtése. Népr. Ért., 1962
- Fél E., Hofer T., Csilléry K. (1969): A magyar népművészet. Budapest
- Lükő G. (1987): A magyar lélek formái. Baranya Megyei Könyvtár, Pécs, 1987. 340 old. (Pannónia könyvek) [1942-ben Budapesten, az Exodus által kiadott mű reprintje]
- Bérczi Sz. (szerk.) (1987): Nyelvében él… ? Rétegződések a magyar műveltségben. Az INTART Társaság 1. Szimpóziumának előadásai. Művelődéskutató Intézet-INTART, Budapest
- Szelestey L. (1987): Király Zsiga és a dunántúli pásztorművészet. Cumania, 1987. 419-483.