„Hollós Korvin Lajos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
2. sor: 2. sor:


==Élete==
==Élete==
Kitanulta az orvosműszerészi szakmát. [[Bécs]]ben, majd 1939-ben [[Párizs]]ban töltött egy fél évet. Inaskorától fogva verselt, novellákat írt. 1922-ben jelent meg első novellája. Korán tevékeny és vezető szerepet játszott a munkás-kultúrmozgalomban, szavalókórusokat szervezett. Kórusversei a hazai munkásmozgalomban népszerűek voltak. 1924-től mint szállítóvállalati tisztviselőnek számos lehetősége volt antifasiszta műveknek az országba való csempészésére. 1930-ban forradalmi hangú verseiért elítélték.
Kitanulta az orvosműszerészi szakmát. [[Bécs]]ben, majd 1939-ben [[Párizs]]ban töltött egy fél évet. Inaskorától fogva verselt, novellákat írt. 1922-ben jelent meg első novellája. Korán tevékeny és vezető szerepet játszott a munkás-kultúrmozgalomban, szavalókórusokat szervezett. Kórusversei a hazai munkásmozgalomban népszerűek voltak. 1924-től mint szállítóvállalati tisztviselőnek számos lehetősége volt külföldről műveket behozni az országba. 1930-ban forradalmi hangú verseiért elítélték.


1933-ban elvesztette állását. Ettől fogva kizárólag irodalomból élt. Szerkesztette a ''Kórusművészet''et. 1935-ben a [[Nyugat (folyóirat)|''Nyugat'']] novellapályázatának egyik nyertese volt. Állandó rendőri megfigyelés alatt állt. Ekkor már ismerték nevét, s az 1930-as években 8 alkalommal tartóztatták le és 5 ízben ítélték fogház vagy börtönbüntetésre, s valójában csak 1957-től kezdve jelenhettek meg zavartalanul kötetei. Ifjúkorának emlékeit és hangulatait megörökítő önéletrajzi műve, az ''Óbudai búcsú'' ([[Budapest]], 1961) művészi foglalata epikus, költői és harcos egyéniségének.
1933-ban elvesztette állását. Ettől fogva kizárólag irodalomból élt. Szerkesztette a ''Kórusművészet''et. 1935-ben a [[Nyugat (folyóirat)|''Nyugat'']] novellapályázatának egyik nyertese lett. Állandó rendőri megfigyelés alatt állt. Ekkor már ismerték nevét, s az 1930-as években 8 alkalommal tartóztatták le és 5 ízben ítélték fogház vagy börtönbüntetésre, s valójában csak 1957-től kezdve jelenhettek meg zavartalanul kötetei. Ifjúkorának emlékeit és hangulatait megörökítő önéletrajzi műve, az ''Óbudai búcsú'' ([[Budapest]], 1961) művészi foglalata epikus, költői és harcos egyéniségének.


==Művei==
==Művei==

A lap 2010. január 8., 12:54-kori változata

Hollós Korvin Lajos (a Korvin nevet Korvin Ottó emlékére vette fel) (Budapest, 1905. december 8.Budapest, 1971. március 27.) költő, író, lapszerkesztő. Felesége Tóth Eszter írónő.

Élete

Kitanulta az orvosműszerészi szakmát. Bécsben, majd 1939-ben Párizsban töltött egy fél évet. Inaskorától fogva verselt, novellákat írt. 1922-ben jelent meg első novellája. Korán tevékeny és vezető szerepet játszott a munkás-kultúrmozgalomban, szavalókórusokat szervezett. Kórusversei a hazai munkásmozgalomban népszerűek voltak. 1924-től mint szállítóvállalati tisztviselőnek számos lehetősége volt külföldről műveket behozni az országba. 1930-ban forradalmi hangú verseiért elítélték.

1933-ban elvesztette állását. Ettől fogva kizárólag irodalomból élt. Szerkesztette a Kórusművészetet. 1935-ben a Nyugat novellapályázatának egyik nyertese lett. Állandó rendőri megfigyelés alatt állt. Ekkor már ismerték nevét, s az 1930-as években 8 alkalommal tartóztatták le és 5 ízben ítélték fogház vagy börtönbüntetésre, s valójában csak 1957-től kezdve jelenhettek meg zavartalanul kötetei. Ifjúkorának emlékeit és hangulatait megörökítő önéletrajzi műve, az Óbudai búcsú (Budapest, 1961) művészi foglalata epikus, költői és harcos egyéniségének.

Művei

  • Nihil (versek, Budapest, 1928)
  • Harc (versek, Budapest, 1930)
  • Tömegszállás (versek, Budapest, 1934)
  • Harmincas évek (versek, Budapest, 1936)
  • Elhal a dal (versek, Budapest, 1938)
  • Zivatar (elbeszélés, Budapest, 1940)
  • Hátsólépcső (regény, Budapest, 1945)
  • Torpedó (elbeszélés, Budapest, 1946)
  • Böjti szelek (regény, Budapest, 1947)
  • Egy királytigris naplója (humoreszkek, Budapest, 1949)
  • A Vöröstorony kincse. Regény a kuruc világból (regény, Budapest, 1954)
  • Harmincesztendő. Válogatott versek 1924–1954 (versek, Budapest, 1955)
  • Hunyadi (dráma, Budapest, 1956)
  • Illetlen vallomás (válogatott elbeszélések, Budapest, 1958)
  • Hallgassatok meg! (versek, Budapest, 1960)
  • Óbudai búcsú (önéletrajz, Budapest, 1961)
  • Komédiások (kisregény, Budapest, 1965)
  • A vízbefúlt hal (versek, Budapest, 1970)
  • Füttyszó a sötétben. Válogatott versek 1924–1971 (válogatott versek, Budapest, 1974)
  • A szürke eminenciás (regény, Budapest, 1976)
  • Hunyadi – Pázmán lovag. Színpadi művek (dráma, Budapest, 1978)
  • Böjti szelek és más szatirikus írások (Budapest, 1979)

Külső hivatkozások

Források