„Jeremy Bentham” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: hi:जेरेमी बेन्थम |
a Bot: következő hozzáadása: eu:Jeremy Bentham |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
[[es:Jeremy Bentham]] |
[[es:Jeremy Bentham]] |
||
[[et:Jeremy Bentham]] |
[[et:Jeremy Bentham]] |
||
[[eu:Jeremy Bentham]] |
|||
[[fa:جرمی بنتهام]] |
[[fa:جرمی بنتهام]] |
||
[[fi:Jeremy Bentham]] |
[[fi:Jeremy Bentham]] |
A lap 2010. január 5., 02:19-kori változata
Jeremy Bentham (1748. február 15. (Julián-naptár) vagy február 26. (Gregorián naptár) – 1832. június 6.) angol jogtudós, filozófus
Életpályája
Nézetei
A hasznosságot és az érdeket az élet és az életvitel alapelvévé tevő etikai irányzat megalapítója (utilitarizmus). Számára valamely jogi politikai intézmény hasznossága attól függ, hogy az a bizonyos intézmény mennyiben mozdítja elő a legtöbb ember lehető legnagyobb fokú boldogságát. Az utilitarizmust gondolatot átfogó erkölcsfilozófiába és ontológiába ágyazta be. Hangsúlyozta hogy a hasznosság-elv a gyakorlati életben ténylegesen alkalmazható, megadható a kalkulus, melynek segítségével bármely két tettről eldönthető, hogy melyik hasznosabb. Szerinte a fájdalmak és örömök összemérhetőek, a különböző fajtájú és és összetettségű fájdalmak és örömök között nincsen minőségi különbség. Elveit jogi művei is tükrözik; mély hatást gyakorolt a liberális ideológiára a jogra és a jogtudományra.