„Fluxus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
elütés |
a pontosítás |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Ez a szócikk a mágneses fluxusról szól!''' |
|||
Az '''A''' területű felületen merőlegesen áthaladó indukcióvonalszámot mágneses fluxusnak (indukciófluxus) nevezzük és '''Φ'''-vel jelöljük. '''B'''='''Φ'''/'''A''' |
Az '''A''' területű felületen merőlegesen áthaladó indukcióvonalszámot mágneses fluxusnak (indukciófluxus) nevezzük és '''Φ'''-vel jelöljük. '''B'''='''Φ'''/'''A''' |
||
A lap 2009. december 4., 09:27-kori változata
Ez a szócikk a mágneses fluxusról szól!
Az A területű felületen merőlegesen áthaladó indukcióvonalszámot mágneses fluxusnak (indukciófluxus) nevezzük és Φ-vel jelöljük. B=Φ/A
Ebből az összefüggésből az indukciófluxus és annak mértékegysége meghatározható: Φ=B*A mértékegysége a Wb (weber)
Az erővonalak jellemzői
- Az erővonalak soha nem metszik, és soha nem keresztezik egymást.
- Az erővonalak a gumiszalaghoz hasonlóan igyekeznek megrövidülni.
- Több, egyidejű mágneses tér egymásra hatva az erővonalképet eltorzítja, azok vektorális eredője jelenik meg.
- Az erővonalak a kisebb mágneses ellenállás irányába igyekeznek.
- Ha egy ferromágneses anyag egy keresztmetszete telitésbe kerül, akkor az erővonalak azon a részen kilépnek, és a nagyobb mágneses ellenállás felé kényszerűlnek.
- Ahol a legtöbb erővonal záródik, ott a legnagyobb a szóródás.
- Ugyanakkora gerjesztés mellett, nagyobb átmérőnél ugyanannyi erővonal záródik, a fluxus ugyanannyi, de az indukció kisebb lesz!
Forrás
- Tamás László: Analóg műszerek. Jegyzet (Ganz Műszer Zrt., 2006)