„Szent Cirill” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
ez nem az Kerszon, Ukrajnában lévő, város |
javítás |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
A több nyelven beszélő, nagy műveltséggel rendelkező Konstantin első útjának célja [[851]]-ben az arab fővárosban zajló keresztény-muzulmán hitvitákban a keresztény tanok megvédése volt. Hazatérését követően folytatta a tanítást, majd [[858]]-ban rövid időre kolostorba vonult, követve bátyját Metódot, aki már régebben a szerzetesi életet választotta. |
A több nyelven beszélő, nagy műveltséggel rendelkező Konstantin első útjának célja [[851]]-ben az arab fővárosban zajló keresztény-muzulmán hitvitákban a keresztény tanok megvédése volt. Hazatérését követően folytatta a tanítást, majd [[858]]-ban rövid időre kolostorba vonult, követve bátyját Metódot, aki már régebben a szerzetesi életet választotta. |
||
[[860]]-ban mindkét testvér császári utasításra a [[kazárok]] földjére ment, ahol a keresztény tanokat terjesztették. Küldetésük ideje alatt [[Kerszonesz]]ben (Krim félsziget, Szevasztopol mellett)felkutatták [[I. Kelemen pápa|Szent Kelemen]] vértanú földi maradványait. |
[[860]]-ban mindkét testvér császári utasításra a [[kazárok]] földjére ment, ahol a keresztény tanokat terjesztették. Küldetésük ideje alatt [[Kerszonesz]]ben (Krim félsziget, Szevasztopol mellett) felkutatták [[I. Kelemen pápa|Szent Kelemen]] vértanú földi maradványait. |
||
[[Rasztiszláv]] morva fejedelem [[szláv nyelvek|szláv nyelvet]] beszélő szerzeteseket kért Bizánctól. A küldetéssel a szláv nyelvet jól ismerő Konstantint és Metódot bízták meg, akik társaikkal 863-ban érkeztek meg Rasztiszláv udvarába, ahol a szláv nyelvű [[liturgia]] bevezetése mellett, iskolát alapítottak, lerakva a szláv nyelvű papképzés alapjait. A szláv írás, a [[glagolita ábécé]] megalkotása és elterjesztése, valamint egyházi könyvek szláv nyelvű fordítása szintén Konstantin érdeme volt. |
[[Rasztiszláv]] morva fejedelem [[szláv nyelvek|szláv nyelvet]] beszélő szerzeteseket kért Bizánctól. A küldetéssel a szláv nyelvet jól ismerő Konstantint és Metódot bízták meg, akik társaikkal 863-ban érkeztek meg Rasztiszláv udvarába, ahol a szláv nyelvű [[liturgia]] bevezetése mellett, iskolát alapítottak, lerakva a szláv nyelvű papképzés alapjait. A szláv írás, a [[glagolita ábécé]] megalkotása és elterjesztése, valamint egyházi könyvek szláv nyelvű fordítása szintén Konstantin érdeme volt. |
||
A lap 2009. október 23., 09:26-kori változata
Szent Cirill (Thesszalonika, 827 – Róma, 869. február 14.) bizánci filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Európa társ-védőszentje, Szent Metód testvére.
Élettörténete
Konstantin (a Cirill nevet nemsokkal halála előtt vette fel) tanulmányait Konstantinápolyban végezte, s később az egyetem filozófiatanára lett.
A több nyelven beszélő, nagy műveltséggel rendelkező Konstantin első útjának célja 851-ben az arab fővárosban zajló keresztény-muzulmán hitvitákban a keresztény tanok megvédése volt. Hazatérését követően folytatta a tanítást, majd 858-ban rövid időre kolostorba vonult, követve bátyját Metódot, aki már régebben a szerzetesi életet választotta.
860-ban mindkét testvér császári utasításra a kazárok földjére ment, ahol a keresztény tanokat terjesztették. Küldetésük ideje alatt Kerszoneszben (Krim félsziget, Szevasztopol mellett) felkutatták Szent Kelemen vértanú földi maradványait.
Rasztiszláv morva fejedelem szláv nyelvet beszélő szerzeteseket kért Bizánctól. A küldetéssel a szláv nyelvet jól ismerő Konstantint és Metódot bízták meg, akik társaikkal 863-ban érkeztek meg Rasztiszláv udvarába, ahol a szláv nyelvű liturgia bevezetése mellett, iskolát alapítottak, lerakva a szláv nyelvű papképzés alapjait. A szláv írás, a glagolita ábécé megalkotása és elterjesztése, valamint egyházi könyvek szláv nyelvű fordítása szintén Konstantin érdeme volt.
Több mint 3 évnyi munkálkodásukat követően 867-ben Rómába mentek, s egyúttal magukkal vitték a Szent Kelemen ereklyéket is. Konstantin hitvitájában sikeresen megvédte a népnyelv liturgikus használatát azon ellenzőkkel szemben, kik csupán a latin, héber és a görög nyelvű liturgiát fogadták el. II. Adorján pápa engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát.
Rómában Konstantin szerzetes lett, s felvette a Cirill nevet, de rövidesen megbetegedett és 869. február 14-én meghalt. Rómában, a Szent Kelemen templomban temették el.
II. János Pál pápa 1980. december 31-én Szent Cirillt és Szent Metódot Európa társ-védőszentjévé nyilvánította. Ünnepnapjuk február 14.
Megjegyzések
- A római Szent Kelemen templom egyik 11. századi freskójának jelenete: Szent Cirill és Szent Metód Rómába szállítják a Szent Kelemen ereklyéket. Cirill és Metód a kép bal felén sötét köpenyben vannak ábrázolva.
Források
- Diós István: A szentek élete
- Magyar Katolikus Lexikon
