„Nazarénusok (festők)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Bot: következő hozzáadása: ru:Назарейцы |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
{{Link FA|de}} |
{{Link FA|de}} |
||
[[en:Nazarene movement]] |
[[en:Nazarene movement]] |
||
[[ca:Natzarenisme]] |
[[ca:Natzarenisme]] |
||
| 28. sor: | 29. sor: | ||
[[pl:Nazareńczycy]] |
[[pl:Nazareńczycy]] |
||
[[pt:Nazarenos (grupo artístico)]] |
[[pt:Nazarenos (grupo artístico)]] |
||
[[ru:Назарейцы]] |
|||
[[sr:Назарени]] |
[[sr:Назарени]] |
||
[[sv:Nasarenerna]] |
[[sv:Nasarenerna]] |
||
A lap 2009. augusztus 27., 19:09-kori változata
A nazarénusok (magukat Lukács Testvérek Egyesületének nevezték) fiatal német festők csoportja a romantika korában, akik el akarták kerülni a romantikus formalitást, megújhodást kerestek a középkor szellemében. Új, hazafias-vallásos festészetet akartak létrehozni. A csoport vezéregyéniségei Friedrich Overbeck és Franz Pforr voltak, tagok: F. W. Schadow, Peter Cornelius, Ph. Veit, Julius Schnorr von Carolsfeld, B. Gennelli, J. Fühlich. Ábrázolásuk személytelen, visszafogott, tartózkodó, de visszakanyarodik a klasszicizmushoz is. 1810-ben Rómában az elhagyott Saint Isidoro kolostorban telepedtek le. Az iskola fő művei a Casa Bartholdy és a Villa Massimi freskóciklusai. A csoportból csak Overbeck és Fühlich tartott ki eredeti célkitűzéseik mellett, a többiek elhagyták a közösséget. A csoport hatása megmutatkozott a preraffaeliták mozgalmában.
Külső Hivatkozás
Forrás
Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban az ókortól napjainkig, Győr, 2000.
