„Nyírlugos” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
2006-05-03: Bővebb leírás Kosutány Tamásról |
|||
| 42. sor: | 42. sor: | ||
Aránylag későn, a XIV. században a Gut-Keled nemzetség birtoktömbje közé ékelődve, mint vett birtok tűnik fel az okleveles adatok közt. Neve a lugas közszóból ered. 1354-ben a Báthori család ecsedi ága osztozott rajta. Ettől kezdve mindenkor a család Ecsedet birtokló ágáé volt. Báthori István országbíró halálával Báthori Gábor fejedelemre, majd ennek halála után az ecsedi uradalom tartozékaként Bethlen Gáborra szállott, aki 1627-ben 3000 forintért zálogba adta Farkas Istvánnak. II. Rákóczi György zálogösszeg megtérítése nélkül elvette, de Báthori Zsófia 1666-ban visszaadta Farkas Erzsébetnek, akinek kezével gr. Barkóczy János vette birtokba. 1607-ben Szabolcs és Szatmár megye közös megállapodása alapján Szabolcs megyéhez került ugyan, de fele mindig Szatmárban volt. 1723-ban a két rész hovatartozása feletti perben kiderült, hogy néhány évtizedig puszta volt, de ekkor már 48 telken laktak, útmenti, de házsoros településformában. 1828-ban az egész falu 139 házas jobbágyával, 28 házas és 4 házatlan zsellérével a Károlyiaké volt. A határába olvadt be Szennyes; csak annyit tudunk, hogy 1279-ben idevaló lakót említenek és egy e helyről nevezett család birtoka volt. A család a XIV. században a megye életében vitt szerepet, a XVIII. század elején még élt, de birtoka a XVII. század vége óta puszta. A közeli hajdúváros, Vámospércs bérelte legelőnek. A XIX. század folyamán benépesült, és ma népes külterülete Nyírlugosnak. 1967. jan. 1. óta Szabadság-telep a neve. Másik beolvadt település: Makra. 1335-ben tűnt fel idevaló nemes nevében. Az e helyről nevezett család 1353-ban még megvolt, de később nyoma veszett. Ma a hely nevét egy dűlő őrzi. |
Aránylag későn, a XIV. században a Gut-Keled nemzetség birtoktömbje közé ékelődve, mint vett birtok tűnik fel az okleveles adatok közt. Neve a lugas közszóból ered. 1354-ben a Báthori család ecsedi ága osztozott rajta. Ettől kezdve mindenkor a család Ecsedet birtokló ágáé volt. Báthori István országbíró halálával Báthori Gábor fejedelemre, majd ennek halála után az ecsedi uradalom tartozékaként Bethlen Gáborra szállott, aki 1627-ben 3000 forintért zálogba adta Farkas Istvánnak. II. Rákóczi György zálogösszeg megtérítése nélkül elvette, de Báthori Zsófia 1666-ban visszaadta Farkas Erzsébetnek, akinek kezével gr. Barkóczy János vette birtokba. 1607-ben Szabolcs és Szatmár megye közös megállapodása alapján Szabolcs megyéhez került ugyan, de fele mindig Szatmárban volt. 1723-ban a két rész hovatartozása feletti perben kiderült, hogy néhány évtizedig puszta volt, de ekkor már 48 telken laktak, útmenti, de házsoros településformában. 1828-ban az egész falu 139 házas jobbágyával, 28 házas és 4 házatlan zsellérével a Károlyiaké volt. A határába olvadt be Szennyes; csak annyit tudunk, hogy 1279-ben idevaló lakót említenek és egy e helyről nevezett család birtoka volt. A család a XIV. században a megye életében vitt szerepet, a XVIII. század elején még élt, de birtoka a XVII. század vége óta puszta. A közeli hajdúváros, Vámospércs bérelte legelőnek. A XIX. század folyamán benépesült, és ma népes külterülete Nyírlugosnak. 1967. jan. 1. óta Szabadság-telep a neve. Másik beolvadt település: Makra. 1335-ben tűnt fel idevaló nemes nevében. Az e helyről nevezett család 1353-ban még megvolt, de később nyoma veszett. Ma a hely nevét egy dűlő őrzi. |
||
''forrás:''http:// |
''forrás:''http://www.nyirlugosvaros.hu |
||
==Nevezetességei== |
==Nevezetességei== |
||
A lap 2006. május 23., 21:53-kori változata
Sablon:Település0 Nyírlugos: nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori kistérségben.
Fekvése
Nyírlugos az Alföld észak-keleti részében fekszik, a Nyírséghez tartozik, amely a Tiszántúl síkjából 20-50 méter magasra emelkedik ki. Nyírlugos a Nyírségen belül annak délkeleti részében található, a keleti hosszúság 22 fok 9 perc és az északi szélesség 47 fok 44 perc mentén. Ez a vidék a Nyírség legnagyobb futóhomok területe. Felszíne homokbuckák tömegéből áll. A homokból a szél parabolabuckákat és szélbarázdákat alakított ki. A város Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyéhez tartozik. A várost a következő települések határolják: Észak-keletről: Encsencs, észak-nyugatról: Nyírmihálydi, keletről: Nyírbéltek, dél-keletről: Fülöp, dél-nyugatról: Nyíracsád, nyugatról: Nyíradony.
Nyírlugos a Dél-Nyírségben, a Ligetalján található. A 471-es számú útról leágazó alsórendű úton közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás Nyírmihálydiban van. Tengerszint feletti magassága 160 méter, itt található a Nyírség második legmagasabb pontja. A Tisza és a Körös vidékének vízválasztó vonala. A város nyugati része közvetlenül határos Hajdú-Bihar Megyével. Nyírlugost körülvevő nagyobb városok:
A megyeszékhely Nyíregyháza 42 km-re észak-nyugatra fekszik. A volt járási székhely, Nyírbátor 26 km-re észak-keletre van. Hajdú-Bihar Megye székhelye, Debrecen 38 km-re dél-nyugatra található.
Nyírlugos 5838 hektár területen fekszik, amelyben a termőterület 5129 hektár, kivett terület 709 hektár. Lakóinak száma 3200 fő
forrás:http://barbasaur.fw.hu
Története
Aránylag későn, a XIV. században a Gut-Keled nemzetség birtoktömbje közé ékelődve, mint vett birtok tűnik fel az okleveles adatok közt. Neve a lugas közszóból ered. 1354-ben a Báthori család ecsedi ága osztozott rajta. Ettől kezdve mindenkor a család Ecsedet birtokló ágáé volt. Báthori István országbíró halálával Báthori Gábor fejedelemre, majd ennek halála után az ecsedi uradalom tartozékaként Bethlen Gáborra szállott, aki 1627-ben 3000 forintért zálogba adta Farkas Istvánnak. II. Rákóczi György zálogösszeg megtérítése nélkül elvette, de Báthori Zsófia 1666-ban visszaadta Farkas Erzsébetnek, akinek kezével gr. Barkóczy János vette birtokba. 1607-ben Szabolcs és Szatmár megye közös megállapodása alapján Szabolcs megyéhez került ugyan, de fele mindig Szatmárban volt. 1723-ban a két rész hovatartozása feletti perben kiderült, hogy néhány évtizedig puszta volt, de ekkor már 48 telken laktak, útmenti, de házsoros településformában. 1828-ban az egész falu 139 házas jobbágyával, 28 házas és 4 házatlan zsellérével a Károlyiaké volt. A határába olvadt be Szennyes; csak annyit tudunk, hogy 1279-ben idevaló lakót említenek és egy e helyről nevezett család birtoka volt. A család a XIV. században a megye életében vitt szerepet, a XVIII. század elején még élt, de birtoka a XVII. század vége óta puszta. A közeli hajdúváros, Vámospércs bérelte legelőnek. A XIX. század folyamán benépesült, és ma népes külterülete Nyírlugosnak. 1967. jan. 1. óta Szabadság-telep a neve. Másik beolvadt település: Makra. 1335-ben tűnt fel idevaló nemes nevében. Az e helyről nevezett család 1353-ban még megvolt, de később nyoma veszett. Ma a hely nevét egy dűlő őrzi.
forrás:http://www.nyirlugosvaros.hu
Nevezetességei
Nyírlugos híres szülötte: Dr. Kosutány Tamás. Kosutány Tamás agrárkémikus, mezőgazdasági szakíró 150 éve, 1848. március 7-én született Nyírlugoson. A keszthelyi gazdasági tanintézetben és a pesti tudományegyetemen, majd – a Than Károly javaslatára kapott állami ösztöndíjjal – a hallei egyetemen folytatta és fejezte be tanulmányait. Hazatérését követően, 1871-ben a magyaróvári gazdasági akadémián a vegytan segédtanára lett. 1873-ban Lipcsében védte meg német nyelvű doktori értekezését, s ugyanekkor jelent meg első műve is A borászati vegytan alapvonalai címmel. 1884-től 1903-ig a tanszék és a Vegykísérleti Állomás vezetőjeként működött, majd kinevezték a budapesti Országos Kémiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás igazgatójának. E beosztásban dolgozott haláláig, miközben meghívott előadóként a József Műegyetemen 1903-tól 1908-ig mezőgazdasági kémiai technológiát tanított. A mezőgazdasági ipar műszaki fejlesztésének egyik első hazai kezdeményezője volt. Széles körű kísérletügyi tevékenységét tükrözik európai színvonalú munkái: Magyarország jellemzőbb dohányainak chemiai és növényélettani vizsgálata (1877– 1881); A trágyázás alapelvei (Cserháti Sándorral, 1887); A gazdasági szeszgyártás kézikönyve (Lázár L. Pállal, 1891); Takarmányozástan (Cselkó Istvánnal, 1894); A magyar búza és a magyar liszt a gazda, molnár és sütő szempontjából (1907); A mezőgazdasági chemiai technológia alapelvei (1908). Munkássága során – ‘Sigmond Elek emlékező szavaival – „előszeretettel foglalkozott olyan természetű témák tanulmányozásával, melyek nemcsak új tudományos irányt szolgáltak, de az egyes mezőgazdasági termelési ágazatok gyökeres átalakítását célozták és részben eredményezték is”. Budapesten hunyt el 1915. január 19-én. Emlékének ápolására a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület 1955-ben megalapította az évente kiosztandó Kosutány Tamás Emlékérmet.
A Magyar Köztársaság Elnökének a 85/2005. [VI.29.] KE. határozata alapján Nyírlugos Nagyközség 2005. július 1. napjától városi címet kapott.
Nyírlugos fejlődéséről, múltjáról, jelenéről gazdag képanyaggal a http://barbasaur.fw.hu weboldalon, Nyírlugos város nem hivatalos honlapján olvashatnak.
Külső hivatkozások
|
Ez a településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Nyírlugos város nem hivatalos honlapja: [1] Ligetalja.celodin.hu [2] Nyírlugos bemutatása [3]