„SLAR” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 15. sor: | 15. sor: | ||
A SLAR célja a Föld (vagy más égitest) felszínének a feltérképezése nagyfrekvenciájú elektromágneses hullámokkal. A SLAR aktív képalkotó eszköz, vagyis saját maga biztosítja a megvilágítást, így napszaktól függetlenül használható. A használt sugárzás az ún. mikrohullámú tartományba esik (n GHz). A 20 GHz alatti frekvenciájú hullámok jól áthatolnak a felhőkön vagy füstön is, így rossz látási viszonyok között is használható az eszköz (felhős idő, köd, erdőtüzek füstje, stb). |
A SLAR célja a Föld (vagy más égitest) felszínének a feltérképezése nagyfrekvenciájú elektromágneses hullámokkal. A SLAR aktív képalkotó eszköz, vagyis saját maga biztosítja a megvilágítást, így napszaktól függetlenül használható. A használt sugárzás az ún. mikrohullámú tartományba esik (n GHz). A 20 GHz alatti frekvenciájú hullámok jól áthatolnak a felhőkön vagy füstön is, így rossz látási viszonyok között is használható az eszköz (felhős idő, köd, erdőtüzek füstje, stb). |
||
Ide jön majd példa-kép, X-sávú radarkép a Tiszáról. |
|||
===A SLAR története=== |
===A SLAR története=== |
||
A lap 2006. május 13., 15:09-kori változata
A SLAR az angol Side Looking Airborne Radar rövidítése. Magyarul általában oldalra néző légi radarnak nevezik, de legtöbbször az angol rövidítést használják.
A SLAR alapelve
A SLAR aktív eszköz, antennája adóként és vevőként is működik (időben elkülönülve). Az antennát úgy készítik, hogy haladási irányban nagyobb legyen a mérete, ez keskeny nyalábot biztosít. A haladásra merőleges irányban viszont kis szélességű, így nagyon széles nyalábot ad. Ezzel a nyalábbal soronként tudja letapogatni a felszínt, ahogy elrepül felette.
Haladási irányban a nyaláb szélessége biztosítja a felbontást. Merőleges irányban a kisugárzott impulzus hossza, illetve sávszélessége. Ehhez az szükséges, hogy az antennanyaláb oldalra nézzen, vagyis a letapogatott terület a hordozótól oldalra helyezkedik el. Ekkor ugyanis a kibocsátott impulzus a felszín egyes elemeiről különböző időben verődik vissza, és így a visszavert és vett jel időtengelyét távolsági tengellyé lehet transzformálni.
A SLAR alkalmazásai
A SLAR célja a Föld (vagy más égitest) felszínének a feltérképezése nagyfrekvenciájú elektromágneses hullámokkal. A SLAR aktív képalkotó eszköz, vagyis saját maga biztosítja a megvilágítást, így napszaktól függetlenül használható. A használt sugárzás az ún. mikrohullámú tartományba esik (n GHz). A 20 GHz alatti frekvenciájú hullámok jól áthatolnak a felhőkön vagy füstön is, így rossz látási viszonyok között is használható az eszköz (felhős idő, köd, erdőtüzek füstje, stb).
Ide jön majd példa-kép, X-sávú radarkép a Tiszáról.
A SLAR története
Külső hivatkozások
Irodalomjegyzék
- F.T.Ulaby: Microwave remote sensing Vol.II., Addison-Wesley Publishing Company 1981
- David K. Barton: Modern radar system analysis, Artech House Inc., 1988
- George W. Stimson: Introduction to airborne radar, Scitech Publishing Inc. 1998
- J.C.Curlander, R.N.McDonough:Synthetic Aperture Radar, John Wiley&Sons Inc.1 991
- Seller Rudolf: SLAR, tanulmány, 2004.
