„Piso Jakab” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
'''Piso Jakab''' (Erdély, ? - Pozsony, 1527) jogi doktor, apostoli protonotárius, a pécsi Szent János egyház prépostja, [[II. Lajos király]] nevelője és titkára, koszorús költő, szónok és államférfi a XVI. század első felében.
'''Piso Jakab''',
== Élete ==
Tudományával és szellemességével általános elismerésben részesült. Mint királyi követ megfordult II. Gyula pápánál Rómában. A híres [[Erasmus]]sal bizalmas barátságban élt. [[II. Gyula pápa]], a ki buzgólkodott a keresztény fejedelmeknek a törökök ellen való egyesítésében, Pisot [[I. Zsigmond lengyel király]]hoz küldte ezügyben; 1510. január 6-án érkezett [[Krakkó]]ba, hol sikertelen volt közbenjárása. Visszatérve [[Magyarország]]ra, [[II. Ulászló király]]t serkentette a török elleni háborúra s őszszel visszatért Rómába.


jogi doktor, apostoli protonotárius, a pécsi szent János egyház prépostja, II. Lajos király nevelője és titkárja, koszorús költő, szónok és államférfi a XVI. század első felében, előbbinek testvére vagy rokona, ő maga is erdélyinek vallja magát. Tudományával és szellemességével általános elismerésben részesült. Mint királyi követ megfordult II. Julius pápánál Rómában. A híres Erasmussal bizalmas barátságban élt. II. Julius pápa, a ki buzgólkodott a keresztény fejedelmeknek a törökök ellen való egyesítésében, Pisot I. Zsigmond lengyel királyhoz küldte ezen ügyben; 1510. jan. 6. érkezett Krakkóba, hol sikertelen volt közbenjárása. Visszatérvén Magyarországra, II. Ulászló királyt serkentette a török elleni háborúra s őszszel visszatért Rómába. 1514-ben X. Leo pápa ismét Lengyelországba küldte; júl. érkezett Wilnába, hol Zsigmond király Vazul moszkvai fejedelem ellen készült hadviselésre, még P. ottléte alatt fényes győzelmet vívott ki a király az oroszok ellen; ezen csatát barátjának Korizius Jánosnak Rómába küldött levelében le is írta. Lengyelországban tartózkodása alatt a nemzet szeretetét és a király kegyét tökéletesen megnyerte, úgy hogy ez gazdag ajándékokkal jutalmazta. 1515-ben jelen volt a lengyel király, I. Miksa császár és II. Ulászló magyar király találkozásán Bécsben és Pozsonyban. A fiatal II. Lajos király tanítója volt; ezért a király őt gazdag prépostsággal ajándékozá meg és a legfontosabb állami ügyekben is kikérte tanácsát és segítségét; így 1523-ban titkos küldetésben volt Zsigmond lengyel királynál, hol a cseh politikai ügyekben nagy fontosságú eredményt ért el. P. 1526-ban nemcsak kedves királyát, de összes javait is elvesztette; ezen csapás siettette halálát, mely 1527-ben következett be Pozsonyban.
1514-ben [[X. Leo pápa]] ismét [[Lengyelország]]ba küldte; júliusban érkezett Wilnába, hol Zsigmond király [[Vazul moszkvai fejedelem]] ellen készült hadviselésre, még Piso ottléte alatt fényes győzelmet vívott ki a király az oroszok ellen; ezen csatát barátjának [[Korizius János]]nak Rómába küldött levelében le is írta. Lengyelországban tartózkodása alatt a nemzet szeretetét és a király kegyét tökéletesen megnyerte, úgy hogy ez gazdag ajándékokkal jutalmazta. 1515-ben jelen volt a lengyel király, [[I. Miksa császár]] és II. Ulászló magyar király találkozásán [[Bécs]]ben és [[Pozsony]]ban. A fiatal II. Lajos király tanítója volt; ezért a király őt gazdag prépostsággal ajándékozá meg és a legfontosabb állami ügyekben is kikérte tanácsát és segítségét; így 1523-ban titkos küldetésben volt Zsigmond lengyel királynál, hol a cseh politikai ügyekben nagy fontosságú eredményt ért el.


1526-ban nemcsak kedves királyát, de összes javait is elvesztette; ezen csapás siettette halálát, mely 1527-ben következett be Pozsonyban.
Munkái:


== Művei ==
1. Epistola ad Erasmum Roterdamum. Romae 30. Juni 1509. (Erasmus összes munkáiban T. III. P. 1. Epist. CVIII. 101. l.).
1. ''Epistola ad Erasmum Roterdamum''. Romae 30. Juni 1509. (Erasmus összes munkáiban T. III. P. 1. Epist. CVIII. 101. l.).


2. Epistola ad Joannem Coritium de conflictu Polonorum et Lithuanorum cum Moscovitis, scripta Vilnae, 1514. Romae. (Froben János is kiadta 1515-ben Baselben és a lengyel történeti kútfőkbe is fölvétetett).
2. ''Epistola ad Joannem Coritium de conflictu Polonorum et Lithuanorum cum Moscovitis, scripta Vilnae'', 1514. Romae. (Froben János is kiadta 1515-ben Baselben és a lengyel történeti kútfőkbe is fölvétetett).


3. Epigramma (ugyanazon csatára írva, a Carmina de memorabili cede scismaticorum Moscoviorum, per ... Sigismundum Regem Poloniae ... cz. gyűjteményben, hely és év n.).
3. ''Epigramma'' (ugyanazon csatára írva, a Carmina de memorabili cede scismaticorum Moscoviorum, per ... Sigismundum Regem Poloniae ... cz. gyűjteményben, hely és év n.).


4. Jacobi Pisonis, Transylvani, Schedia ... (kis költemény-gyűjtemény, Zalkán esztergomi érsekhez írva 1524 körül).
4. ''Jacobi Pisonis, Transylvani, Schedia ...'' (kis költemény-gyűjtemény, Zalkán esztergomi érsekhez írva 1524 körül).


5. Jacobi Pisonis Transylvani, Oratoris et Poetae excellentis, Schedia. Viennae Austriae Excudebat Mich. Zimmermann, anno MDLIV.
5. ''Jacobi Pisonis Transylvani, Oratoris et Poetae excellentis, Schedia''. Viennae Austriae Excudebat Mich. Zimmermann, anno MDLIV.


6. Ausonii Peonii, Poetae praeclarissimi, Oratio matutina, heroico carmine deducta, feliciter incipit. Viennae, 3. Martii, 1502.
6. ''Ausonii Peonii, Poetae praeclarissimi, Oratio matutina, heroico carmine deducta, feliciter incipit''. Viennae, 3. Martii, 1502.
== Forrás ==
== Forrás ==
{{szinnyei}}
{{szinnyei}}

A lap 2006. április 28., 14:04-kori változata

Piso Jakab (Erdély, ? - Pozsony, 1527) jogi doktor, apostoli protonotárius, a pécsi Szent János egyház prépostja, II. Lajos király nevelője és titkára, koszorús költő, szónok és államférfi a XVI. század első felében.

Élete

Tudományával és szellemességével általános elismerésben részesült. Mint királyi követ megfordult II. Gyula pápánál Rómában. A híres Erasmussal bizalmas barátságban élt. II. Gyula pápa, a ki buzgólkodott a keresztény fejedelmeknek a törökök ellen való egyesítésében, Pisot I. Zsigmond lengyel királyhoz küldte ezügyben; 1510. január 6-án érkezett Krakkóba, hol sikertelen volt közbenjárása. Visszatérve Magyarországra, II. Ulászló királyt serkentette a török elleni háborúra s őszszel visszatért Rómába.

1514-ben X. Leo pápa ismét Lengyelországba küldte; júliusban érkezett Wilnába, hol Zsigmond király Vazul moszkvai fejedelem ellen készült hadviselésre, még Piso ottléte alatt fényes győzelmet vívott ki a király az oroszok ellen; ezen csatát barátjának Korizius Jánosnak Rómába küldött levelében le is írta. Lengyelországban tartózkodása alatt a nemzet szeretetét és a király kegyét tökéletesen megnyerte, úgy hogy ez gazdag ajándékokkal jutalmazta. 1515-ben jelen volt a lengyel király, I. Miksa császár és II. Ulászló magyar király találkozásán Bécsben és Pozsonyban. A fiatal II. Lajos király tanítója volt; ezért a király őt gazdag prépostsággal ajándékozá meg és a legfontosabb állami ügyekben is kikérte tanácsát és segítségét; így 1523-ban titkos küldetésben volt Zsigmond lengyel királynál, hol a cseh politikai ügyekben nagy fontosságú eredményt ért el.

1526-ban nemcsak kedves királyát, de összes javait is elvesztette; ezen csapás siettette halálát, mely 1527-ben következett be Pozsonyban.

Művei

1. Epistola ad Erasmum Roterdamum. Romae 30. Juni 1509. (Erasmus összes munkáiban T. III. P. 1. Epist. CVIII. 101. l.).

2. Epistola ad Joannem Coritium de conflictu Polonorum et Lithuanorum cum Moscovitis, scripta Vilnae, 1514. Romae. (Froben János is kiadta 1515-ben Baselben és a lengyel történeti kútfőkbe is fölvétetett).

3. Epigramma (ugyanazon csatára írva, a Carmina de memorabili cede scismaticorum Moscoviorum, per ... Sigismundum Regem Poloniae ... cz. gyűjteményben, hely és év n.).

4. Jacobi Pisonis, Transylvani, Schedia ... (kis költemény-gyűjtemény, Zalkán esztergomi érsekhez írva 1524 körül).

5. Jacobi Pisonis Transylvani, Oratoris et Poetae excellentis, Schedia. Viennae Austriae Excudebat Mich. Zimmermann, anno MDLIV.

6. Ausonii Peonii, Poetae praeclarissimi, Oratio matutina, heroico carmine deducta, feliciter incipit. Viennae, 3. Martii, 1502.

Forrás

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.