Növényföldrajz

A növényföldrajz (geobotanika, fitogeográfia) a növényfajok és növényzeti típusok földrajzi elterjedésével foglalkozó tudományág, a botanika és a természeti földrajz határterülete és egyúttal az életföldrajz (biogeográfia) résztudománya.

• Megkísérli feltárni és értelmezni a biológiai diverzitás mintázatait.
• Vizsgálja az egyes növények (és rendszertani egységeik) egykori és mostani megoszlását a Földön.
• Meghatározza azt, hogy az egyes növénytípusok (taxonok, élet- vagy növekedési formák) milyen gyakran és hol fordultak, fordulnak elő.

Ennek megfelelően három alapvető folyamata:

• az evolúció,
• a kihalás és
• a szétterjedés.

Fontosabb részterületei

I. Florisztika:

• felsorolja az egyes taxonok lelőhelyeit, megrajzolja áreájukat,
• elemzi az egyes területek flórájának összetételét.

II. Fiziognómiai növényföldrajz:

• leírja a Föld egyes területeinek vegetációját (növénytakaróját),
• kis léptékben (a formációkkal és formációcsoportok szintjéig) jellemzi a vegetációt.

Egy meglehetősen általánosan elfogadott felosztás szerint a Földön az alábbi növényzeti öveket és formációcsoportokat különböztetjük meg:

• Trópusi esőerdők növényzete

** Trópusi síkvidéki esőerdők növényzete

• • Trópusi hegységek növényzete
  • Trópusi tengerpartok növényzete

• Időszakos trópusi esők zónájának növényzete

** Zárt lombhullató trópusi erdők növényzete

• • Szavannák növényzete
  • Időszakos trópusi esők növényzete

• Szubtrópusi öv növényzete

** Esős nyarú szubtrópusok növényzete

• • Esős telű szubtrópusok növényzete
  • Állandóan száraz szubtrópusok növényzete

• Mérsékelt öv növényzete

** Mérsékelt övi füves puszták növényzete

• • Mérsékelt övi lombos erdők növényzete
  • Mérsékelt övi tűlevelű erdők növényzete

• Sarkvidékek növényzete

** Erdős tundra növényzete

• • Tundra növényzete

III. Areálgeográfia (chorológia):

• ábrázolja az egyes fajok és növénytársulások elterjedési területeit,
• vizsgálja a fajok elterjedésének törvényszerűségeit.

IV. A fejlődéstörténeti növényföldrajz azt vizsgálja, milyen volt, hogyan változott a növényzet a földtörténet különböző korszakaiban.

V. A vegetációt részletesen, az asszociációk, szubasszociációk szintjéig a növénytársulástan (fitocönológia) írja le.

VI. A populációdinamika a populációk viselkedésének törvényszerűségeit vizsgálja (részben statisztikai módszerekkel). Oknyomozó jellege miatt az ökológiához közelít.

Források

• Kevey Balázs: Növényföldrajz és társulástan
• Kempelen Farkas digitális tankönyvtár Erdőtársulások cönológiai rendszerezése
• A növényföldrajz alapjai