„Növényföldrajz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BodhisattvaBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: zh:植物地理学
17. sor: 17. sor:
* kis léptékben (a formációkkal és formációcsoportok szintjéig) jellemzi a vegetációt.
* kis léptékben (a formációkkal és formációcsoportok szintjéig) jellemzi a vegetációt.


5. A vegetációt részletesen, az asszociációk, szubasszociációk szintjéig a '''növénytársulástan''' ''(fitocönológia)'' írja le.
5. A vegetációt részletesen, az asszociációk, szubasszociációk szintjéig a [[növénytársulástan]] ''(fitocönológia)'' írja le.


6. A '''populációdinamika''' a populációk viselkedésének törvényszerűségeit vizsgálja (részben statisztikai módszerekkel). Oknyomozó jellege miatt az ökológiához közelít.
6. A '''populációdinamika''' a populációk viselkedésének törvényszerűségeit vizsgálja (részben statisztikai módszerekkel). Oknyomozó jellege miatt az ökológiához közelít.


== Források ==
== Források ==

A lap 2008. szeptember 30., 22:16-kori változata

A növényföldrajz (geobotanika, fitogeográfia) a növényfajok és növényzeti típusok földrajzi elterjedésével foglalkozó tudományág, a botanika és a természeti földrajz határterülete és egyúttal az életföldrajz (biogeográfia) résztudománya.

Fontosabb részterületei

1. Florisztika:

  • felsorolja az egyes fajok lelőhelyeit,
  • elemzi az egyes területek flórájának összetételét

2. Areálgeográfia (chorológia):

3. A fejlődéstörténeti növényföldrajz azt vizsgálja, milyen volt, hogyan változott a növényzet a földtörténet különböző korszakaiban.

4. Fiziognómiai növényföldrajz:

  • leírja a Föld egyes területeinek vegetációját (növénytakaróját),
  • kis léptékben (a formációkkal és formációcsoportok szintjéig) jellemzi a vegetációt.

5. A vegetációt részletesen, az asszociációk, szubasszociációk szintjéig a növénytársulástan (fitocönológia) írja le.

6. A populációdinamika a populációk viselkedésének törvényszerűségeit vizsgálja (részben statisztikai módszerekkel). Oknyomozó jellege miatt az ökológiához közelít.

Források