„Kiváltság” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kiváltság, új szócikk a Pallasból
 
kategória, interwiki, rövidítések feloldása, tagolás, helyesírás javítása korszerűre -- a terminológia frissítése még hátravan
1. sor: 1. sor:
A '''kiváltság''' (privilégium), a szónak tágasabb értelmében minden kivételes jog (jus singulare), minden eltérés a rendes v. közönséges jogtól (jus generale, commune). A kivételes jog lehet kedvező (favorabile) vagy hátrányos (odiosum) a szerint amint azoknak jogait, akiknek részére szól, a közönséges joggal szemben kitágítja v. megszorítja. A kedvező K.-ot, ha mindenkire kiterjed, aki a törvény által föltételezett állapotban van, jogkedvezménynek (l. o.) nevezik. Szorosabb értelemben K.-on csak azt a kivételes jogot értjük, mely bizonyos meghatározott személy, dolog v. követelés javára v. kárára (ez utóbbi esetben u. n. privilegium odiosum) kivételt tesz a közönséges jog alól. A személyre szóló K. privilegium personae; a dologra v. követelésre szóló K. privilegium rei. A K. lehet igenleges (P. affirmativum) a. m. bizonyos, másokat nem illető előjog, vagy nemleges (P. negativum vagy immunitás), azaz mentesség a nem kiváltságolt állampolgárokat terhelő valamely kötelesség alól; adható továbbá ingyen (P. gratuitum) v. bizonyos ellenszolgáltatás mellett (P. oncrosum). A jogkedvezmények a tárgyilagos jognak, a szorosabb értelemben vett K.-ok ellenben csak alanyjogoknak képezik forrását.
A '''kiváltság''' (privilégium) a szónak tágabb értelmében minden kivételes jog ''(jus singulare),'' minden eltérés a rendes vagy közönséges jogtól ''(jus generale, commune).'' A kivételes jog lehet kedvező ''(favorabile)'' vagy hátrányos ''(odiosum)'' aszerint, hogy az érintett jogait a közönséges joggal szemben kitágítja vagy megszorítja. A kedvező kiváltságot, ha mindenkire kiterjed, aki a törvény által feltételezett állapotban van, [[jogkedvezmény]]nek nevezik.
Szorosabb értelemben kiváltságon csak azt a kivételes jogot értjük, mely bizonyos meghatározott személy, dolog vagy követelés javára vagy kárára (ez utóbbi esetben ún. ''privilegium odiosum'') kivételt tesz a közönséges jog alól.
A személyre szóló kiváltság ''privilegium personae;'' a dologra vagy követelésre szóló kiváltság ''privilegium rei.'' A kiváltság lehet igenleges ''(P. affirmativum)'' azaz bizonyos, másokat nem illető előjog, vagy nemleges (''P. negativum'' vagy ''immunitás''), azaz mentesség a nem kiváltságolt állampolgárokat terhelő valamely kötelesség alól; adható továbbá ingyen ''(P. gratuitum)'' vagy bizonyos ellenszolgáltatás mellett ''(P. oncrosum).'' A jogkedvezmények a tárgyilagos jognak, a szorosabb értelemben vett kiváltságok viszont csak alanyjogoknak képezik forrását.


==Forrás==
==Forrás==
{{pallas}} <!-- csak akkor vedd ki, ha már a jogi kifejezések is frissítve lettek a kurrens jogi terminológia szerint -->

[[Kategória:Jog]]


[[en:Privilege]]
{{pallas}}
[[an:Pribilechio]]
[[cs:Privilegium]]
[[da:Privilegium]]
[[de:Privileg]]
[[es:Privilegio]]
[[eu:Pribilegio]]
[[it:Privilegio]]
[[nl:Privilege]]
[[no:Privilegium]]
[[pl:Przywilej]]
[[ru:Привилегия]]
[[simple:Privilege]]
[[fi:Erioikeus]]
[[sv:Privilegium]]

A lap 2008. szeptember 5., 04:57-kori változata

A kiváltság (privilégium) a szónak tágabb értelmében minden kivételes jog (jus singulare), minden eltérés a rendes vagy közönséges jogtól (jus generale, commune). A kivételes jog lehet kedvező (favorabile) vagy hátrányos (odiosum) aszerint, hogy az érintett jogait a közönséges joggal szemben kitágítja vagy megszorítja. A kedvező kiváltságot, ha mindenkire kiterjed, aki a törvény által feltételezett állapotban van, jogkedvezménynek nevezik.

Szorosabb értelemben kiváltságon csak azt a kivételes jogot értjük, mely bizonyos meghatározott személy, dolog vagy követelés javára vagy kárára (ez utóbbi esetben ún. privilegium odiosum) kivételt tesz a közönséges jog alól.

A személyre szóló kiváltság privilegium personae; a dologra vagy követelésre szóló kiváltság privilegium rei. A kiváltság lehet igenleges (P. affirmativum) azaz bizonyos, másokat nem illető előjog, vagy nemleges (P. negativum vagy immunitás), azaz mentesség a nem kiváltságolt állampolgárokat terhelő valamely kötelesség alól; adható továbbá ingyen (P. gratuitum) vagy bizonyos ellenszolgáltatás mellett (P. oncrosum). A jogkedvezmények a tárgyilagos jognak, a szorosabb értelemben vett kiváltságok viszont csak alanyjogoknak képezik forrását.

Forrás