Ruszin görögkatolikus egyház

Története

1646-ban (mintegy fél évszázaddal a breszti unió után) 63 ortodox ruszin pap esküdött hűséget XI. Ince pápának az Ungvárott. De még közel száz év telt el az önálló a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség felállításáig, mert az új egyház kezdetben az egri egyházmegye fennhatósága alá tartozott. Az első püspök (De Camelis János József, XVIII.sz. első fele) munkája nyomán a munkácsi görög katolikus püspökség joghatósága kiterjedt Máramaros vármegye ruszin lakosságára is; Olsavszky Mihály Mánuel püspök papnevelő intézetet alapított Munkácson; Bacsinszky András püspök működése (XIX sz.) eredményeként Magyarországon jogilag egyenjogú lett a görög katolikus egyház a római katolikussal, valamint magyar görög katolikusok anyanyelvű törekvéseit is támogatta, de elősegítette a ruszin irodalmi nyelv fejlődését is. 1945 után a szovjet korszakban, Romzsa Tódor püspököt 1947-ben kivégezték, és 1949-ben az egyházmegyét bekebelezte a moszkvai ortodox egyház. 129 pap, akik nem voltak hajlandók áttérni, 1949 folyamán a Gulagra került. (28 nem tért vissza) Az egyház illegalitásban tevékenykedett tovább, annak a mintegy 50 papnak a vezetésével, akik nem kerültek fogságba. Az egyház rehabilitálására (jogilag) 1989-ig kellett várni, addig öt püspök működött illegálisan egymást követően. Az anyagi kárpótlás azonban vontatottan halad, az egyház mintegy 400 1944-es kárpátaljai templomából az ezredfordulóig alig száz került vissza. 1991 óta ismét van papképzés Ungváron. A hívek számát 300 000-re becsülik (mintegy tizede magyar). A kárpátaljaitól függetlenül a szomszédos Galiciában is működik görögkatolikus egyházmegye Lviv központtal, mely az Ukrán Görögkatolikus Egyház része (a kárpátaljai egyházmegye nem része az ukrán egyháznak).

Külső hivatkozások

• [1]