„Higany-szulfid” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
A '''higany-szulfid''' (vagy pontosabban '''higany(II)-szulfid''') a [[higany]] [[kén]]nel alkotott vegyülete, [[szulfid]]ja. Két módosulata létezik. A fekete módosulat fekete színű, nagy [[sűrűség]]ű, íztelen por. Vízben és híg [[sav]]akban gyakorlatilag oldhatatlan, emiatt nem [[méreg|mérgező]] (ellentétben a higanyvegyületek nagy részével). A vörös módosulat (vörös higany(II)-szulfid) a fekete módosulatból képződik [[oxigén]]mentes térben hevítve. A vegyület vízben gyakorlatilag oldhatatlan, savakban is alig oldódik, a [[királyvíz]] feloldja. |
A '''higany-szulfid''' (vagy pontosabban '''higany(II)-szulfid''') a [[higany]] [[kén]]nel alkotott vegyülete, [[szulfid]]ja. Két módosulata létezik. A fekete módosulat fekete színű, nagy [[sűrűség]]ű, íztelen por. Vízben és híg [[sav]]akban gyakorlatilag oldhatatlan, emiatt nem [[méreg|mérgező]] (ellentétben a higanyvegyületek nagy részével). A vörös módosulat (vörös higany(II)-szulfid) a fekete módosulatból képződik [[oxigén]]mentes térben hevítve. A vegyület vízben gyakorlatilag oldhatatlan, savakban is alig oldódik, a [[királyvíz]] feloldja. |
||
== Kémiai tulajdonságai == |
|||
Az [[alkálifém]]ek és az [[alkáliföldfém]]ek szulfidjainak tömény oldatában feloldódik, tiosók képződnek. Sok fém redukálja, higanyt tesznek belőle szabaddá. Ilyenkor általában az adott fém [[amalgám]]ja keletkezik. Levegőn helítés hatására meggyullad, ekkor higanygőzök keletkeznek és [[kén-dioxid]] fejlődik. |
|||
A lap 2008. július 31., 11:40-kori változata
| Higany-szulfid | |
 |
|
| Más nevek | higany(II)-szulfid, merkuri-szulfid, cinnóber, cinnabarit |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 1344-48-5 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | HgS |
| Moláris tömeg | 232,65 g mol−1 |
| Megjelenés | Vörös kristályok |
| Sűrűség | 8,18 g cm−3 [1] |
| Olvadáspont | 386 °C [1] |
| Forráspont | 584 °C [1] |
| Oldhatóság (vízben) | Gyakorlatilag oldhatatlan. |
| Oldhatóság (más oldószerek) | oldhatatlan |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | Nincsenek veszélyességi szimbólumok |
| R mondatok | nincs R-mondat [1] |
| S mondatok | nincs S-mondat [1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A higany-szulfid (vagy pontosabban higany(II)-szulfid) a higany kénnel alkotott vegyülete, szulfidja. Két módosulata létezik. A fekete módosulat fekete színű, nagy sűrűségű, íztelen por. Vízben és híg savakban gyakorlatilag oldhatatlan, emiatt nem mérgező (ellentétben a higanyvegyületek nagy részével). A vörös módosulat (vörös higany(II)-szulfid) a fekete módosulatból képződik oxigénmentes térben hevítve. A vegyület vízben gyakorlatilag oldhatatlan, savakban is alig oldódik, a királyvíz feloldja.
Kémiai tulajdonságai
Az alkálifémek és az alkáliföldfémek szulfidjainak tömény oldatában feloldódik, tiosók képződnek. Sok fém redukálja, higanyt tesznek belőle szabaddá. Ilyenkor általában az adott fém amalgámja keletkezik. Levegőn helítés hatására meggyullad, ekkor higanygőzök keletkeznek és kén-dioxid fejlődik.