Hadsereg

A hadsereg tágabb értelemben az államok, szervezetek által, saját érdekérvényesítés támogatására létrehozott fegyveres erő összefoglaló neve. A 20. századi és mai szűkebb értelmű használatában a hadsereg a fegyveres erők egy részének, általában a szárazföldi csapatoknak (szárazföldi haderőnem) az összefoglaló neve. Hadseregnek nevezik ugyanakkor a fegyveres erőkön belüli egyes hadműveleti seregtesteket is, amelyeket több különböző fegyvernemű magasabb egységből hoznak létre, hadműveleti célok elérése, hadászati feladatok támogatása érdekében (pl. Második Magyar Hadsereg).

A mai hadseregek

Haderőnemek:

• szárazföldi csapatok;
• légierő;
• haditengerészet;

továbbá:

• tengerészgyalogság (önálló haderőnem pl. az USA-ban);
• honi légvédelmi csapatok (önálló haderőnem pl. a szovjet/orosz befolyási övezetben);
• hadászati csapásmérő csapatok (pl. önálló haderőnem pl. a szovjet/orosz befolyási övezetben);

Magyarország fegyveres erői két haderőnemből állnak: szárazföldi csapatok, légierő.

Fegyvernemek:

Haderőnem része, amely a csak rá jellemző harceszközökkel ellátott alegységből, egységből és magasabb egységből áll:

• gépkocsizó lövész;
• gépesített lövész;
• harckocsizó;
• tüzér;
• légvédelmi tüzér;
• légidesszant;
• hadtáp;
• mérnök-műszaki;
• vadászrepülő;
• hadászati bombázó;
• harcászati rakéta tüzér;
• hadászati rakéta;
• tengeralattjáró flotta;
• haditengerészeti repülő;
• felderítő;
• hiradó;

stb.

Típusai

• Reguláris (szervezett hadsereg/haderő)

Olyan hadsereg (vagy annak részegysége), amely szervezett, több haderőnemet is magukban foglalnak.

Megkülönböztetünk hivatásos, szerződéses vagy zsoldos, önkéntes, illetve sorozott katonákból álló hadsereget.

• Irreguláris (önszerveződő)

Partizánok, ellenálók, helyi szerveződésű, általában csak szárazföldi haderő fegyverzetével (azon belül is könnyű fegyverzettel) rendelkező haderő.

Helyi védelmi, illetve megszállás esetén a megszálló erők lekötésének eszköze (lásd. 2. világháború)

Lásd még

• Magyar Honvédség