Kőzetliszt

Iszap

Az Iszap a talaj 0,002-0,02 mm szemnagyságú része.

A kisebb alkotókból álló talajt agyagnak, a nagyobb alkotókból állót homoklisztnek (mo) nevezzük. Az iszap hézagai baktériumok által átjárhatóak, a szemcsék között csak korlátozottan alakul ki kohéziós kötődés, ezért a gyengén-, vagy közepesen kötött talajok közé soroljuk.

Keletkezése

A hegyekből, dombok magjából idővel a folyókba, tengerbe, tavakba kerül egy üledékes anyag. Ez a tenger eróziója lévén erozál. Az erózió során magába szívja a talaj ásványi anyag tartalmát, így meglehetősen értékessé válik. Ez bizonyos veszélyforrásokra ad okot.

Az iszap felhasználása

Az iszap jelenlegi felhasználási formái:

• Vasúti töltések, árvízvédelem
• Kozmetika (iszappakkolás)
• Homok, agyag előállítása

Természeti formák

Az iszap homokkal összeállva löszt képer.

Az iszap veszélyforrásai

A rendkívüli ásványi anyag felvevő képességének „köszönhetően” nagyok sok, bele nem kerülni akaró anyagot is felvehet. Kialakulhat a galvániszap, mely rettenetesen mérgező formája az anyagnak. A lösz kiszáradása, leomlása komoly anyagi károkhoz és egészségügyi károkhoz vezet.

Tulajdonságai

Ip= 7-15 %

Nedves anyag, részecskési között folyadék található.
Szerves és szervetlen alkotórészei is lehetnek. Hazánkban néha löszszel kevert réteget alkot. (lösziszap)

Források

• Dr Rózsa László Az alapozás kézikönyve Műszaki Könyvkiadó Bp. 1977 ISBN: 963 10 1795 8
• shape.proweb.hu egyik cikke