„William Fergusson” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Lexi (vitalap | szerkesztései) William Fergusson, új szócikk a Pallas átnézett szövegével |
a →Életpályája: Link |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
==Életpályája== |
==Életpályája== |
||
Tanulmányait |
Tanulmányait [[Edinburgh]]ben végezte, szorgalmasan dolgozott [[Robert Knox]], [[John Turner]] mellett, mely utóbbinak 1826-ban az asszisztense lett. 1831-ben már ő maga adta elő a kórbonctant. 1840-ben mint a King's College sebészeti tanára Londonba ment. [[1870]]-től a ''Royal College of Surgeons'' elnöke volt, előadta a boncolástant és sebészetet; emellett udvari sebész is volt. Sokat irt a litotómiáról, litotripsiáról, az aneurismákról stb. és számos sebészeti műszert talált fel. |
||
==Főbb művei== |
==Főbb művei== |
A lap 2008. március 20., 23:00-kori változata
'William Fergusson (Prestonpasus, Skócia, 1808. március - London, 1877. február 10.) skót sebész és anatómus.
Életpályája
Tanulmányait Edinburghben végezte, szorgalmasan dolgozott Robert Knox, John Turner mellett, mely utóbbinak 1826-ban az asszisztense lett. 1831-ben már ő maga adta elő a kórbonctant. 1840-ben mint a King's College sebészeti tanára Londonba ment. 1870-től a Royal College of Surgeons elnöke volt, előadta a boncolástant és sebészetet; emellett udvari sebész is volt. Sokat irt a litotómiáról, litotripsiáról, az aneurismákról stb. és számos sebészeti műszert talált fel.
Főbb művei
- System of practical surgery (5. kiadás, London, 1870);
- Lectures on the progress of anatomy and surgery (1867).
- Magyarul megjelent: Sebészi bonctani kalauz. Fordította Plihál Ferenc. (Pest 1862)
Forrás
- A Pallas Nagy Lexikona