„Tézisregény” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a A lap létrehozásának időpontja 2006-11-05. Sablon dátumozás: {{csonk-dátum|csonk\1|2006 novemberéből}} |
a kategorizálás |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
{{csonk-dátum|csonk-irodalom|2006 novemberéből}} |
{{csonk-dátum|csonk-irodalom|2006 novemberéből}} |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Irodalmi műfajok|Tezisregeny]] |
||
A lap 2007. december 20., 17:14-kori változata
A tézisregény a regény egyik válfaja. A mű középpontjába a tézis (tétel) áll, melynek igazságát, vagy helytelenségét kívánja igazolni a főhős. A tétel igazolása nem filozófiai eszmefuttatás útján, hanem változatos cselekménysorozatok ábrázolásával történik. Így ezek a regények többnyire nagy gondolatokat tartalmaznak, melyeket a főhős izgalmas kalandjai során ismerhetünk meg. Ilyen tézisregény a Candide (Voltaire) is.
Candide tézise Leibniz (1646–1716) német filozófus Teodicea (=istentan) című művéből kiragadott állítás: „Az adott világ a lehetséges világok legjobbika, máskülönben nem lett volna ésszerű Istennek, hogy egyáltalán teremtse” – lex optimi, az optimizmus törvénye. A szövegkörnyezetből kiragadott állítást Voltaire könnyedén cáfolja anélkül, hogy Leibniz logikai konstrukcióját szétzúzná. (Leibniz a gondolkodástörténet egyik legjelentősebb alakja, filozófus, matematikus, fizikus, a formális logika megalkotója.)
