„Mizofónia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
refek
refek
1. sor: 1. sor:
A '''mizofónia''' (a görög μῖσος misos, ''gyűlölet''<ref>[http://www.perseus.tufts.edu/hopper/morph?l=mi%3Dsos&la=greek&can=mi%3Dsos0&prior=fanero/misos μῖσος] In: Henry George Liddell, Robert Scott: ''A Greek-English Lexicon.'' itt: ''perseus.tufts.edu''</ref> és φωνή phonḗ, ''hang, zaj'' szavakból<ref>[http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.04.0057%3Aentry%3Dfwnh%2F φωνή] In: Henry George Liddell, Robert Scott: ''A Greek-English Lexicon.'' Auf: ''perseus.tufts.edu''</ref>), szó szerint a zajok gyűlölete csökkent toleranciát jelent bizonyos zajokkal szemben. Vitatott, hogy neurológiai vagy pszichés zavarról van-e szó.<ref name=":5">{{cite web |author=M. Edelstein, D. Brang, V. S. Ramachandran |url=http://www.sfn.org/am2012/pdf/abstracts/MON_Poster_AM.pdf#page=1042 |title=Sensory modulation in misophonia |in=Program No. 367.07. 2012 Neuroscience Meeting Planner |publisher=Society for Neuroscience, New Orleans, LA |datum=2012 |seiten=1042 |archiv-url=https://www.webcitation.org/6EVFYbNTB?url=http://www.sfn.org/am2012/pdf/abstracts/MON_Poster_AM.pdf#page=1042 |archiv-datum=2013-02-17 |abruf=2020-09-19 |format=PDF}}</ref><ref>{{cite book |author=J. Brout, M. Edelstein, M. Erfanian, M. Mannino, L. J. Miller, M., R. Rouw, S. Kumar & M. Z. Rosenthal |title=Investigating Misophonia: A Review of the Empirical Literature, Clinical Implications, and a Research Agenda |in=Frontiers in Neuroscience |issue=12 |year=2018 |ISSN=1662-453X |language=en |DOI=10.3389/fnins.2018.00036}}</ref> Jellemzője, hogy bizonyos zajok negatív reakciót váltanak ki, hangerejüktől függetlenül.<ref>{{cite web |author=Jonathan Hazell |url=http://www.tinnitus.org/home/frame/hyp1.htm |title=Decreased Sound Tolerance: Hypersensitivity of Hearing |publisher=Tinnitus and Hyperacusis Centre, London UK |archiv-url=https://web.archive.org/web/20120301040121/http://www.tinnitus.org/home/frame/hyp1.htm |archiv-datum=2012-03-01 |abruf=2020-09-19}}</ref> A ICD-10, illetve a DSM-5 nem tartalmazza.
A '''mizofónia''' (a görög μῖσος misos, ''gyűlölet''<ref>[http://www.perseus.tufts.edu/hopper/morph?l=mi%3Dsos&la=greek&can=mi%3Dsos0&prior=fanero/misos μῖσος] In: Henry George Liddell, Robert Scott: ''A Greek-English Lexicon.'' itt: ''perseus.tufts.edu''</ref> és φωνή phonḗ, ''hang, zaj'' szavakból<ref>[http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.04.0057%3Aentry%3Dfwnh%2F φωνή] In: Henry George Liddell, Robert Scott: ''A Greek-English Lexicon.'' Auf: ''perseus.tufts.edu''</ref>), szó szerint a zajok gyűlölete csökkent toleranciát jelent bizonyos zajokkal szemben. Vitatott, hogy neurológiai vagy pszichés zavarról van-e szó.<ref name=":5">{{cite web |author=M. Edelstein, D. Brang, V. S. Ramachandran |url=http://www.sfn.org/am2012/pdf/abstracts/MON_Poster_AM.pdf#page=1042 |title=Sensory modulation in misophonia |in=Program No. 367.07. 2012 Neuroscience Meeting Planner |publisher=Society for Neuroscience, New Orleans, LA |datum=2012 |seiten=1042 |archiv-url=https://www.webcitation.org/6EVFYbNTB?url=http://www.sfn.org/am2012/pdf/abstracts/MON_Poster_AM.pdf#page=1042 |archiv-datum=2013-02-17 |abruf=2020-09-19 |format=PDF}}</ref><ref>{{cite book |author=J. Brout, M. Edelstein, M. Erfanian, M. Mannino, L. J. Miller, M., R. Rouw, S. Kumar & M. Z. Rosenthal |title=Investigating Misophonia: A Review of the Empirical Literature, Clinical Implications, and a Research Agenda |in=Frontiers in Neuroscience |issue=12 |year=2018 |ISSN=1662-453X |language=en |DOI=10.3389/fnins.2018.00036}}</ref> Jellemzője, hogy bizonyos zajok negatív reakciót váltanak ki, hangerejüktől függetlenül.<ref>{{cite web |author=Jonathan Hazell |url=http://www.tinnitus.org/home/frame/hyp1.htm |title=Decreased Sound Tolerance: Hypersensitivity of Hearing |publisher=Tinnitus and Hyperacusis Centre, London UK |archiv-url=https://web.archive.org/web/20120301040121/http://www.tinnitus.org/home/frame/hyp1.htm |archiv-datum=2012-03-01 |abruf=2020-09-19}}</ref> A ICD-10, illetve a DSM-5 nem tartalmazza.


Az elnevezést a 21. század elején [[Pawel]] és [[Margaret Jastreboff]] amerikai idegtudósok vezették be.<ref>{{cite book |Author=Pawel J. Jastreboff, Margaret M. Jastreboff |Title=Tinnitis retraining therapy for patients with tinnitus and decreased sound tolerance |in=Otolaryngol Clin |issue=36(2) |year=2003-04 |Seiten=321–336 |language=en |PMID=12856300}}</ref><ref name=":6" /> Angolul szinonimaként használják a Selective Sound Sensitivity Syndrome elnevezést is, ami magyarul szelektív hangérzékenység szindrómát jelent.<ref>{{cite book |Author=M. Neal, A. E. Cavanna |Title=P3 Selective sound sensitivity syndrome (misophonia) and Tourette syndrome |in=Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry |Band=83 |Nummer=10 |year=2012 |Seiten=e1 |language=en |DOI=10.1136/jnnp-2012-303538.20}}</ref> Habár a hosszabb elnevezés egyben pontosabb is, a kutatásban is inkább mizofóniának nevezik. A reakciókat kiváltó ingereket triggereknek nevezik.<ref name="Dozier2015a">T. H. Dozier: ''Counterconditioning Treatment for Misophonia.'' In: ''Clinical Case Studies.'' 14, 2015, S.&nbsp;374, [[doi:10.1177/1534650114566924]].</ref>
Az elnevezést a 21. század elején [[Pawel]] és [[Margaret Jastreboff]] amerikai idegtudósok vezették be.<ref>{{cite book |author=Pawel J. Jastreboff, Margaret M. Jastreboff |title=Tinnitis retraining therapy for patients with tinnitus and decreased sound tolerance |in=Otolaryngol Clin |issue=36(2) |year=2003-04 |Seiten=321–336 |language=angol |PMID=12856300}}</ref><ref name=":6">{{cite web |author=P. Jastreboff, M. Jastreboff |url=http://www.tinnitus.org/home/frame/DST_NL2_PJMJ.pdf |title=Components of decreased sound tolerance: hyperacusis, misophonia, phonophobia |year=2001-07-02 |archiv-url=https://web.archive.org/web/20060813132140/http://www.tinnitus.org/home/frame/DST_NL2_PJMJ.pdf |archiv-datum=2006-08-13 |abruf=2020-09-19 |format=PDF; 89&nbsp;kB }}</ref> Angolul szinonimaként használják a Selective Sound Sensitivity Syndrome elnevezést is, ami magyarul szelektív hangérzékenység szindrómát jelent.<ref>{{cite book |author=M. Neal, A. E. Cavanna |title=P3 Selective sound sensitivity syndrome (misophonia) and Tourette syndrome |in=Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry |Band=83 |Nummer=10 |year=2012 |Seiten=e1 |language=en |DOI=10.1136/jnnp-2012-303538.20}}</ref> Habár a hosszabb elnevezés egyben pontosabb is, a kutatásban is inkább mizofóniának nevezik. A reakciókat kiváltó ingereket triggereknek nevezik.<ref name="Dozier2015a">T. H. Dozier: ''Counterconditioning Treatment for Misophonia.'' In: ''Clinical Case Studies.'' 14, 2015, S.&nbsp;374, [[doi:10.1177/1534650114566924]].</ref>


Egyes kutatók szerint a mizofónia nem anomália, hanem [[klasszikus kondicionálás]]sal jön létre. Ez azt jelenti, hogy a zajok azért válnak idegesítővé, mivel tudat alatt negatív vagy traumatikus események kapcsolódnak hozzájuk. Így, amikor meghallják az adott zajt, tudat alatt felidéződik a kontextus is, így a zaj idegesítővé válik. Egyes érintettek pozitívan reagáltak az ellenkondicionálásra, ami abból áll, hogy pozitív élményeket kapcsolnak a zajokhoz. Ez az eljárás képes feltételes reflexeket kioltani. A feltételes reflexeket a vegetatív idegrendszer szabályozza.
Egyes kutatók szerint a mizofónia nem anomália, hanem [[klasszikus kondicionálás]]sal jön létre.<ref name="Jastreboff2014">Jastreboff, M.M., & Jastreboff, P.J. (2014). Treatments for Decreased Sound Tolerance (Hyperacusis and Misophonia). Seminars in Hearing 35(2), 105-120. [[doi:10.1055/s-0034-1372527]]</ref><ref name="Dozier2015b">Dozier, T. H. (2015). [http://psyct.psychopen.eu/article/view/132/pdf Etiology, composition, development and maintenance of misophonia: A conditioned aversive reflex disorder]. Psychological Thought, Vol. 8(1), 114–129, [[doi:10.5964/psyct.v8i1.132]]</ref> Ez azt jelenti, hogy a zajok azért válnak idegesítővé, mivel tudat alatt negatív vagy traumatikus események kapcsolódnak hozzájuk. Így, amikor meghallják az adott zajt, tudat alatt felidéződik a kontextus is, így a zaj idegesítővé válik. Egyes érintettek pozitívan reagáltak az ellenkondicionálásra, ami abból áll, hogy pozitív élményeket kapcsolnak a zajokhoz. Ez az eljárás képes feltételes reflexeket kioltani.<ref name="Dozier2015a" /><ref name="Jastreboff2014" /><ref name="Dozier2015b" /> A feltételes reflexeket a vegetatív idegrendszer szabályozza.


[[Kategória:Mentális zavarok]]
[[Kategória:Mentális zavarok]]

A lap 2021. május 16., 13:28-kori változata

A mizofónia (a görög μῖσος misos, gyűlölet[1] és φωνή phonḗ, hang, zaj szavakból[2]), szó szerint a zajok gyűlölete csökkent toleranciát jelent bizonyos zajokkal szemben. Vitatott, hogy neurológiai vagy pszichés zavarról van-e szó.[3][4] Jellemzője, hogy bizonyos zajok negatív reakciót váltanak ki, hangerejüktől függetlenül.[5] A ICD-10, illetve a DSM-5 nem tartalmazza.

Az elnevezést a 21. század elején Pawel és Margaret Jastreboff amerikai idegtudósok vezették be.[6][7] Angolul szinonimaként használják a Selective Sound Sensitivity Syndrome elnevezést is, ami magyarul szelektív hangérzékenység szindrómát jelent.[8] Habár a hosszabb elnevezés egyben pontosabb is, a kutatásban is inkább mizofóniának nevezik. A reakciókat kiváltó ingereket triggereknek nevezik.[9]

Egyes kutatók szerint a mizofónia nem anomália, hanem klasszikus kondicionálással jön létre.[10][11] Ez azt jelenti, hogy a zajok azért válnak idegesítővé, mivel tudat alatt negatív vagy traumatikus események kapcsolódnak hozzájuk. Így, amikor meghallják az adott zajt, tudat alatt felidéződik a kontextus is, így a zaj idegesítővé válik. Egyes érintettek pozitívan reagáltak az ellenkondicionálásra, ami abból áll, hogy pozitív élményeket kapcsolnak a zajokhoz. Ez az eljárás képes feltételes reflexeket kioltani.[9][10][11] A feltételes reflexeket a vegetatív idegrendszer szabályozza.

  1. μῖσος In: Henry George Liddell, Robert Scott: A Greek-English Lexicon. itt: perseus.tufts.edu
  2. φωνή In: Henry George Liddell, Robert Scott: A Greek-English Lexicon. Auf: perseus.tufts.edu
  3. M. Edelstein, D. Brang, V. S. Ramachandran: Sensory modulation in misophonia (PDF). Society for Neuroscience, New Orleans, LA
  4. J. Brout, M. Edelstein, M. Erfanian, M. Mannino, L. J. Miller, M., R. Rouw, S. Kumar & M. Z. Rosenthal. Investigating Misophonia: A Review of the Empirical Literature, Clinical Implications, and a Research Agenda (angol nyelven) (2018) 
  5. Jonathan Hazell: Decreased Sound Tolerance: Hypersensitivity of Hearing. Tinnitus and Hyperacusis Centre, London UK
  6. Pawel J. Jastreboff, Margaret M. Jastreboff. Tinnitis retraining therapy for patients with tinnitus and decreased sound tolerance (angol nyelven) (2003-04) 
  7. P. Jastreboff, M. Jastreboff: Components of decreased sound tolerance: hyperacusis, misophonia, phonophobia (PDF; 89 kB), 2001-07-02
  8. M. Neal, A. E. Cavanna. P3 Selective sound sensitivity syndrome (misophonia) and Tourette syndrome (angol nyelven) (2012) 
  9. a b T. H. Dozier: Counterconditioning Treatment for Misophonia. In: Clinical Case Studies. 14, 2015, S. 374, doi:10.1177/1534650114566924.
  10. a b Jastreboff, M.M., & Jastreboff, P.J. (2014). Treatments for Decreased Sound Tolerance (Hyperacusis and Misophonia). Seminars in Hearing 35(2), 105-120. doi:10.1055/s-0034-1372527
  11. a b Dozier, T. H. (2015). Etiology, composition, development and maintenance of misophonia: A conditioned aversive reflex disorder. Psychological Thought, Vol. 8(1), 114–129, doi:10.5964/psyct.v8i1.132