„Nagycseresnyó vára” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
jegyzetek |
|||
26. sor: | 26. sor: | ||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
A vár maradványai Velika Črešnjevicától délnyugatra 1,5 km-re, a Bilo-hegységben, egy meredek hegyoldalon találhatók, melyet egy hegyi patak és néhány kavicsbánya övez. |
A vár maradványai Velika Črešnjevicától délnyugatra 1,5 km-re, a Bilo-hegységben, egy meredek hegyoldalon találhatók, melyet egy hegyi patak és néhány kavicsbánya övez. |
||
<ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=176|language=horvát|accessdate=2021-04-11}}</ref> |
<ref name="Lovr">{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=176|language=horvát|accessdate=2021-04-11}}</ref> |
||
== Története == |
== Története == |
||
A vár neve, valószínűleg cseresznye jelentésű horvát trešnje, illetve annak kaj nyelvjárású változatából, a črešnje szóból ered. Más magyarázat szerint egy ősi kultikus hely lehetett itt ahol az ószláv Chur, vagy Chres istenséget dicsőítették és róla kapta a nevét.<ref>{{cite |
A vár neve, valószínűleg cseresznye jelentésű horvát trešnje, illetve annak kaj nyelvjárású változatából, a črešnje szóból ered. Más magyarázat szerint egy ősi kultikus hely lehetett itt ahol az ószláv Chur, vagy Chres istenséget dicsőítették és róla kapta a nevét.<ref name="Lovr" /> A vár alatti települést többször említik a Dursiuo, vagy Dersiuo nemzetség tulajdonaként. Így [[1251]]-ben a Dersiuo nemzetség birtokának a határleírásánál<ref>{{cite book|author=Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus IV. kötet|page=475|language=horvát}}</ref>, majd [[1266]]-ban, amikor András ispán tulajdona lett, aki Péter mester, csázmai prépost fivére volt<ref>{{cite book|author=Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus V. kötet|page=263|language=horvát}}</ref>. A Cheresneuycha patak [[1277]]-ben birtokhatárként volt ismert. András ispán nem sokkal [[1286]] előtt, eladta ezt a birtokát akkori szomszédjának, a Moys nembeli Péternek.<ref>{{cite book|author=Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus VI. kötet|page=545|language=horvát}}</ref> A birtokot [[1347]]-ben, Péter fia Corrado vette meg. <ref>{{cite book|author=Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus XI. kötet|page=394|language=horvát}}</ref> Ezután a korabeli források az időközben meggazdagodott Moys ispán leszármazottjait, [[1358]]-ban például Moys fia Mihály fia Jánost említik meg a vár tulajdonosaként.<ref>{{cite book|author=Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus XII. kötet|page=537|language=horvát}}</ref> Jánost még ezután is megemlítik, de Csresnyevica vára többé már nem tűnik fel az okiratokban, feltehetően lerombolták. Velika Črešnjevica falu, melyhez a vár területe ma tartozik, meglehetősen távol alakult ki tőle. <ref name="Lovr" /> |
||
A vár alatti települést többször említik a Dursiuo, vagy Dersiuo nemzetség tulajdonaként. Így [[1251]]-ben a Dersiuo nemzetség birtokának a határleírásánál<ref>{{cite book|author=Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus IV. kötet|page=475|language=horvát}}</ref>, majd [[1266]]-ban, amikor András ispán tulajdona lett, aki Péter mester, csázmai prépost fivére volt<ref>{{cite book|author=Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus V. kötet|page=263|language=horvát}}</ref>. A Cheresneuycha patak [[1277]]-ben birtokhatárként volt ismert. András ispán nem sokkal [[1286]] előtt, eladta ezt a birtokát akkori szomszédjának, a Moys nembeli Péternek.<ref>{{cite book|author=Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus VI. kötet|page=545|language=horvát}}</ref> A birtokot [[1347]]-ben, Péter fia Corrado vette meg. <ref>{{cite book|author=Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus XI. kötet|page=394|language=horvát}}</ref> Ezután a korabeli források az időközben meggazdagodott Moys ispán leszármazottjait, [[1358]]-ban például Moys fia Mihály fia Jánost említik meg a vár tulajdonosaként.<ref>{{cite book|author=Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus XII. kötet|page=537|language=horvát}}</ref> Jánost még ezután is megemlítik, de Csresnyevica vára többé már nem tűnik fel az okiratokban, feltehetően lerombolták. Velika Črešnjevica falu, melyhez a vár területe ma tartozik, meglehetősen távol alakult ki tőle. <ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=176|language=horvát|accessdate=2021-04-11}}</ref> |
|||
== A vár mai állapota == |
== A vár mai állapota == |
||
A vár feltételezhetően egy ellipszis alakú földhalomból állt, melyet egy széles árokkal és valamivel alacsonyabban egy földsánccal öveztek, melynek északi vége beleomlott az alatta fekvő völgybe. A vár déli oldalán lévő sánc valamivel magasabban áll. Egyéb erődítéseknek nyoma ma már nem található.<ref |
A vár feltételezhetően egy ellipszis alakú földhalomból állt, melyet egy széles árokkal és valamivel alacsonyabban egy földsánccal öveztek, melynek északi vége beleomlott az alatta fekvő völgybe. A vár déli oldalán lévő sánc valamivel magasabban áll. Egyéb erődítéseknek nyoma ma már nem található.<ref name="Lovr" /> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2021. április 18., 21:15-kori változata
Nagycseresnyó vára | |
Grad Velika Črešnjevica | |
Ország | Horvátország |
Mai település | Velika Črešnjevica |
Épült | ismeretlen |
Elhagyták | 14. század (lerombolták) |
Állapota | terepalakzatok |
Típusa | hegyvidéki |
Építőanyaga | fa |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 53′ 48″, k. h. 17° 08′ 57″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 48″, k. h. 17° 08′ 57″ |
Nagycseresnyó vára egy középkori vár volt Horvátországban, a Verőce-Drávamente megyei Pitomacsához tartozó Velika Črešnjevica település határában.
Fekvése
A vár maradványai Velika Črešnjevicától délnyugatra 1,5 km-re, a Bilo-hegységben, egy meredek hegyoldalon találhatók, melyet egy hegyi patak és néhány kavicsbánya övez. [1]
Története
A vár neve, valószínűleg cseresznye jelentésű horvát trešnje, illetve annak kaj nyelvjárású változatából, a črešnje szóból ered. Más magyarázat szerint egy ősi kultikus hely lehetett itt ahol az ószláv Chur, vagy Chres istenséget dicsőítették és róla kapta a nevét.[1] A vár alatti települést többször említik a Dursiuo, vagy Dersiuo nemzetség tulajdonaként. Így 1251-ben a Dersiuo nemzetség birtokának a határleírásánál[2], majd 1266-ban, amikor András ispán tulajdona lett, aki Péter mester, csázmai prépost fivére volt[3]. A Cheresneuycha patak 1277-ben birtokhatárként volt ismert. András ispán nem sokkal 1286 előtt, eladta ezt a birtokát akkori szomszédjának, a Moys nembeli Péternek.[4] A birtokot 1347-ben, Péter fia Corrado vette meg. [5] Ezután a korabeli források az időközben meggazdagodott Moys ispán leszármazottjait, 1358-ban például Moys fia Mihály fia Jánost említik meg a vár tulajdonosaként.[6] Jánost még ezután is megemlítik, de Csresnyevica vára többé már nem tűnik fel az okiratokban, feltehetően lerombolták. Velika Črešnjevica falu, melyhez a vár területe ma tartozik, meglehetősen távol alakult ki tőle. [1]
A vár mai állapota
A vár feltételezhetően egy ellipszis alakú földhalomból állt, melyet egy széles árokkal és valamivel alacsonyabban egy földsánccal öveztek, melynek északi vége beleomlott az alatta fekvő völgybe. A vár déli oldalán lévő sánc valamivel magasabban áll. Egyéb erődítéseknek nyoma ma már nem található.[1]
Jegyzetek
- ↑ a b c d Lovrenčević, Zvonko: Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji (horvát nyelven). Podravski zbornik No. 11., 1985.. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
- ↑ Smičiklas, Tadija. Codex diplomaticus IV. kötet (horvát nyelven), 475. o.
- ↑ Smičiklas, Tadija. Codex diplomaticus V. kötet (horvát nyelven), 263. o.
- ↑ Smičiklas, Tadija. Codex diplomaticus VI. kötet (horvát nyelven), 545. o.
- ↑ Smičiklas, Tadija. Codex diplomaticus XI. kötet (horvát nyelven), 394. o.
- ↑ Smičiklas, Tadija. Codex diplomaticus XII. kötet (horvát nyelven), 537. o.