„Fehling-próba” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Részletesen leírtam a folyamatot a komplexképződés figyelembevételével. |
||
11. sor: | 11. sor: | ||
:<math>\mathrm{2 \ Cu^{2+} + 4 \ OH^- + OH{-}CHO \rightarrow CO_2 + Cu_2O + 2 \ H_2O}</math> |
:<math>\mathrm{2 \ Cu^{2+} + 4 \ OH^- + OH{-}CHO \rightarrow CO_2 + Cu_2O + 2 \ H_2O}</math> |
||
== A folyamat részletesen == |
|||
{{csonk-kémia}} |
|||
A Fehling I. oldat réz(II)-szulfát-oldatot tartalmaz, a Fehling II. pedig nátrium-hidroxid-oldat és kálium-nátrium-tartarát-oldat keveréke, mely utóbbi négy kristályvízzel kristályosodik. |
|||
Fehling I. : <chem>CuSO4</chem> |
|||
Fehling II. : <chem>NaOH</chem> és <chem>KNaC4H4O6*4H2O</chem> |
|||
A réz(II)-szulfát és a nátrium-hidroxid vizes közegben disszociál a következő módon: |
|||
<chem>CuSO4 <=> Cu^2+ + SO4^2-</chem> |
|||
<chem>NaOH <=> Na+ + OH-</chem> |
|||
A két vegyület vizes közegben reagál, miközben réz(II)-hidroxid-csapadék keletkezik. |
|||
<chem>CuSO4 + 2NaOH -> Cu(OH)2 + Na2SO4</chem> |
|||
A keletkező réz(II)-hidroxid kölcsönhatásba lép a kettős sóval, és komplexet képez, tehát a csapadék feloldódik. |
|||
<chem>Cu(OH)2 + 2KNaC4H4O6 -> (KNa)2[Cu(C4H3O6)2] + 2H2O</chem> |
|||
A komplexből kilépő réz(II)-ion reagál a formalinnal réz(I)-oxid-csapadék keletkezése során. |
|||
<chem>CH2O + 2Cu^2+ + 4OH- -> Cu2O + 2H2O + CH2O2</chem> |
|||
Formalin esetén a keletkező hangyasav továbbreagál, mutatja a Fehling-próbát. |
|||
<chem>HCOOH + 2Cu^2+ + 4OH- -> Cu2O + 3H2O + CO2</chem> |
|||
A víz és a szén-dioxid a szénsav bomlása során keletkezik. |
|||
<chem>H2CO3 <=> H2O + CO2</chem>{{csonk-kémia}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Fehlingproba}} |
{{DEFAULTSORT:Fehlingproba}} |
A lap 2020. március 12., 21:05-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Fehling-próbát formilcsoport (aldehidek) kimutatására használják.
Réz(II)-szulfát oldatához (Fehling I.) kevés kálium-nátrium-tartarátot tartalmazó nátrium-hidroxid-oldatot (Fehling II.) öntenek, míg a kezdetben leváló kék színű réz(II)-hidroxid csapadék fel nem oldódik (komplexion képződik). Majd ehhez a formilcsoportot tartalmazó vegyület oldatát öntik. A reakció beindításához melegítésre van szükség. A komplexből kilépő réz(II)-ionok réz(I)-ionokká redukálódnak, amik vörös színű réz(I)-oxid csapadék formájában válnak ki, miközben az aldehid karbonsavvá oxidálódik. A ketonok nem adják a próbát, mivel nehezebben oxidálhatók. Reakcióegyenlet:
Hangyasavval is lejátszódik
A folyamat részletesen
A Fehling I. oldat réz(II)-szulfát-oldatot tartalmaz, a Fehling II. pedig nátrium-hidroxid-oldat és kálium-nátrium-tartarát-oldat keveréke, mely utóbbi négy kristályvízzel kristályosodik.
Fehling I. :
Fehling II. : és
A réz(II)-szulfát és a nátrium-hidroxid vizes közegben disszociál a következő módon:
A két vegyület vizes közegben reagál, miközben réz(II)-hidroxid-csapadék keletkezik.
A keletkező réz(II)-hidroxid kölcsönhatásba lép a kettős sóval, és komplexet képez, tehát a csapadék feloldódik.
A komplexből kilépő réz(II)-ion reagál a formalinnal réz(I)-oxid-csapadék keletkezése során.
Formalin esetén a keletkező hangyasav továbbreagál, mutatja a Fehling-próbát.
A víz és a szén-dioxid a szénsav bomlása során keletkezik.