„Belső mag” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2007. szeptember 30., 20:48-kori változata

A belső mag a Föld legbelsőbb, mintegy 1200 km sugarú burka.

A földmag két részét (külső folyékony és belső szilárd öv) 1936-ban fedezte fel Inge Lehmann dán szeizmológus, a földrengéshullámok terjedését figyelve a Föld belsejében. Az őáltala felfedezett felületet, mely a két övet elválasztja mintegy 5000 km mélyen, Lehmann-felületnek nevezik.

A meteoritok és az őket alkotó kémiai elemek fizikai és vegyi tulajdonságainak tanulmányozásából azt feltételezik, hogy a belső magot elsősorban vas és nikkel alkotja.

A belső magban uralkodó környezeti viszonyokról csak hipotézisek léteznek. Feltételezik, hogy a hőmérséklet 5000-6000 °C között alakul, míg a nyomás 330-360 GPa értékek között. A szilárd halmazállapotot azzal magyarázzák, hogy ilyen extrém nyomásviszonyok mellett a vas olvadáspontja rendkívül megnő.

Források

Báldi Tamás: Általános földtan, egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997
Borsy Zoltán: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1998 ISBN 963188928-9

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 A '''belső mag''' a [[Föld]] legbelsőbb, mintegy 1200 km sugarú burka.
-A [[földmag]] két részét (külső folyékony és belső szilárd öv) 1936-ban fedezte fel Inge Lehmann, dán szeizmológus, a [[földrengéshullám]]ok terjedését figyelve a [[Föld]] belsejében. Az ő általa felfedezett felületet, mely a két övet elválasztja mintegy 5000 km mélyen '''Lehmann-felületnek''' nevezik.
+A [[földmag]] két részét (külső folyékony és belső szilárd öv) 1936-ban fedezte fel [[Inge Lehmann]] dán [[szeizmológia|szeizmológus]], a [[földrengés]]hullámok terjedését figyelve a [[Föld]] belsejében. Az őáltala felfedezett felületet, mely a két övet elválasztja mintegy 5000 km mélyen, '''Lehmann-felületnek''' nevezik.
 A [[meteorit]]ok és az őket alkotó kémiai elemek fizikai és vegyi tulajdonságainak tanulmányozásából azt feltételezik, hogy a belső magot elsősorban [[vas]] és [[nikkel]] alkotja.
-A belső magban uralkodó környezeti viszonyokról csak hipotézisek léteznek. Feltételezik, hogy a [[hőmérséklet]] 5000-6000°C között alakul, míg a [[nyomás]] 330-360 GPa értékek között. A szilárd halmazállapotot azzal magyarázzák, hogy ilyen extrém nyomásviszonyok mellett a [[vas]] oldvadáspontja rendkívül megnő.
+A belső magban uralkodó környezeti viszonyokról csak hipotézisek léteznek. Feltételezik, hogy a [[hőmérséklet]] 5000-6000 °C között alakul, míg a [[nyomás]] 330-360 GPa értékek között. A szilárd halmazállapotot azzal magyarázzák, hogy ilyen extrém nyomásviszonyok mellett a [[vas]] olvadáspontja rendkívül megnő.
 ==Források==
@@ 16. sor: / 16. sor: @@
 {{Sablon:A Föld belső szerkezete}}
+[[en:Inner core]]
 [[ca:Nucli de la Terra]]
 [[cs:Zemské jádro]]
 [[de:Erdkern]]
-[[en:Inner core]]
 [[eo:Terkerno]]
 [[nl:Binnenkern]]