„Vajk (város)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
113. sor: | 113. sor: | ||
==Nevezetességek== |
==Nevezetességek== |
||
* Szent Trdat-templom |
* Szent Trdat-templom |
||
==Források== |
|||
* Szunik [https://hu.depositphotos.com/160886658/stock-photo-mysterious-rocks-of-medieval-goris.html] |
A lap 2019. szeptember 24., 09:24-kori változata
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Vajk, Vayk (Վայք) | |
Vajk látképe a sportpályával | |
Közigazgatás | |
Ország | Örményország |
Jogállás | város |
Alapítás éve | 1828 |
Irányítószám | 3801 |
Népesség | |
Teljes népesség | 4700 fő (2016) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 1300 m |
Terület | 3,0 km² |
Időzóna | UTC+04:00 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 39° 41′, k. h. 45° 28′39.683333°N 45.466667°EKoordináták: é. sz. 39° 41′, k. h. 45° 28′39.683333°N 45.466667°E | |
Vajk, Vayk weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajk, Vayk témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vajk, Vayk, örmény nyelven Վայք, település Örményországban, Yeghegnadzor tartományban.
Fekvése
Vajk Jerevántól, a fővárostól 140 km-re délre, a Goris felé vezető út mentén fekvő település, Yeghegnadzor tartomány központja, mely Vajktól 20 km-re délkeletre fekszik.
Nevének eredete
A Vajk (Vayk) név a "bánat" kifejezésből származik.
Története
Történelmileg Vajk területe Szjunik Vajoc Dzor tartományhoz tartozik; az örményországi tartományt a Szúnia-dinasztia irányította.
A 16. század elején Kelet-Örményország szafavid perzsa uralom alá került. A mai Vajk területe az Erivan Beglarbégi terület volt, később az Erivan Khánátus részévé vált. A 16. és 17. század közötti időszakot Vajots Dzor története legsötétebb időszakának tekintik. A régió gyakran vált csatatérré a török és iráni törzsek inváziós csapatai között. Ennek eredményeként számos jelentős műemlék és virágzó falu pusztult el, lakossága elhagyta. 1747-ben a régió az újonnan alakult Nakhichevan Khánátus részévé vált.
Az 1826–28-os orosz–perzsa háborút követően 1828-ban az Orosz Birodalom és Perzsia között aláírt Türkmenchay-szerződés eredményeként Kelet-Örményország számos területe - beleértve Vajots Dzort is - az Orosz Birodalom részévé vált. 1828-30-ban Salmas és Khoy iráni városokból sok örmény család telepedett le Kelet-Örményországban, különösen azokon a területeken, amelyek később 1840-ben az Erivan kormányzat részévé váltak. Az örmény telepesek első hulláma a Vajots Dzor régióba érkezett, 1828–29-ben megalakítva Soylan kis vidéki közösségét a mai Vajk területén. 1870-ben a település az Erivan kormányzóság újonnan alapított Sharur-Daralagezsky Uyezd részévé vált.
Örményország 1918 és 1920 közötti rövid ideig tartó függetlensége után a régió a szovjet uralom elleni ellenállás egyik fő központjává és Garegin Nzhdeh vezetésével Örményország részévé vált.
1931-ben lett az újonnan kialakult Azizbekov-leszármazottak központja. 1956-ban városi típusú település státuszt kapott, és Azizbekovnak nevezték át Meshadi Azizbekov tiszteletére. 1973-ban megnyílt az Jerizuk Ásványvízgyár fióktelepe Azizbekovban.
Azizbekovot 1990. november 23-án Vajknak nevezték el. Később, 1995-ben Vajk az újonnan elfogadott közigazgatási reformok szerint Vajots Dzor tartományi város jogállását kapta.
Földrajza
Vajk 1300 méter tengerszint feletti magasságban fekszik az Arpa folyó bal partján, északnyugatról a Yeghegis-hegységgel és délről a Vajk-hegységgel körülvéve.
A várost hideg és havas telek, valamint enyhe hideg nyarak jellemzik.
Demográfia
Vajkot nagyrészt az örmény apostoli egyházhoz tartozó etnikai örmények lakják. A vajki gyülekezet szabályozó testülete a Yeghegnadzorban található Vajots Dzor egyházmegye.
Nevezetességek
- Szent Trdat-templom
Források
- Szunik [1]