„Bírósági titkár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
26. sor: 26. sor:


== Források ==
== Források ==
* [https://birosag.hu/igazsagugyi-alkalmazottak/birosagi-titkar-0 birosag.hu]

== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}

A lap 2019. április 16., 15:38-kori változata

A bírósági titkár egy jogi szakvizsgát igénylő foglalkozás. A bírósági titkár igazságügyi alkalmazott.[1]

A jogvégzett bírósági titkár a jogi gyakorlat ismereteit sajátítja el, ezáltal válik alkalmassá a bírósági tevékenységre. Szakvizsgáinak letétele után bírósági titkár lehet, illetve újabb gyakorlat és újabb szakvizsga után bírói kinevezést kaphat.[2]

A bírósági titkár nem lehet tagja pártnak, és nem folytathat politikai tevékenységet.

Bírósági titkári kinevezést az kaphat, aki

  • cselekvőképes
  • magyar állampolgár
  • jogi egyetemi diplomával rendelkezik
  • jogi szakvizsgával rendelkezik
  • érvényes pályaalkalmassági vizsgálati eredménnyel és
  • érvényes hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik.

A bírósági titkár kinevezése határozatlan időre vagy legfeljebb 5 évig tartó határozott időre szólhat.

Feladatai

  • A bírósági titkár valamennyi (polgári, büntető, közigazgatási vagy munkaügyi) ügyszakban eljárhat.
  • Feladatainak részét képezi a bírák munkájának segítése, melyet a bírói hivatásra való felkészülés keretében végez. Ennek érdekében a bírósági titkárt az általa választott ügyszakban ítélkező bíró mellé osztják be és a bíró utasításának megfelelően, a bíró irányítása és felügyelete mellett jár el.
  • A bírósági titkári teendők másik részében bírósági titkár törvény alapján önállóan, önálló aláírási joggal jogosult eljárni (kijelölt bírósági titkár). Ezek olyan ügyek, amelyeket a törvény ugyan bírói hatáskörbe utal, ám lehetővé teszi, hogy ezekben az ügyekben a bíró hatáskörében bírósági titkár járjon el. Ilyen ügyek tipikusan: a szabálysértési ügyek, a bírósági végrehajtással kapcsolatos ügyek, a magánvádas eljárásokban hozható egyes döntések, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásával kapcsolatos eljárások, a csőd- és felszámolási ügyek.


A jogállásukat az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) szabályozza.

Források

Jegyzetek

  1. 1997. évi LXVIII. törvény 2. § (2) bek. a. pontja
  2. http://www.epalya.hu/munka/feor_megjelenit.php?feor=3511

Kapcsolódó szócikkek

További információk

  • 1997. évi LXVIII. törvény az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról (Iasz.)
  • 7/2009. (IV. 8.) IRM rendelet A bírósági fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről szóló 11/1999. (X. 6.) IM rendelet, valamint a bíróságokon és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról és ügyviteli vizsgájáról szóló 5/2001. (III. 13.) IM rendelet módosításáról