„Ångström” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
5. sor: 5. sor:
Egy ångström a [[nano]]méter tizedrésze, a [[méter]] tízmilliárdod része:
Egy ångström a [[nano]]méter tizedrésze, a [[méter]] tízmilliárdod része:
:1 Å = 1×10<sup>−10</sup> [[Méter|m]]
:1 Å = 1×10<sup>−10</sup> [[Méter|m]]
:10 Å = 1 nm
:10 Å =0.1 nm
==Forrás==
==Forrás==
* Dr. Budó Ágoston, Dr. Mátrai Tibor: Kísérleti fizika III. Optika és atomfizika, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999, {{ISBN|963 19 0309 5}}
* Dr. Budó Ágoston, Dr. Mátrai Tibor: Kísérleti fizika III. Optika és atomfizika, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999, {{ISBN|963 19 0309 5}}

A lap 2018. december 16., 00:35-kori változata

Az ångström (vagy angström, rövidítve Å) egy hosszúság-mértékegység.

Korábban főként az atomok és kémiai kötések méretének, illetve a fény hullámhosszának kifejezésére használták. Nem SI-mértékegység, ezért használata ma már kerülendő. Nevét Anders Jonas Ångström (18141874) svéd fizikusról kapta.

Egy ångström a nanométer tizedrésze, a méter tízmilliárdod része:

1 Å = 1×10−10 m
10 Å =0.1 nm

Forrás

  • Dr. Budó Ágoston, Dr. Mátrai Tibor: Kísérleti fizika III. Optika és atomfizika, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999, ISBN 963 19 0309 5