„Ångström” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
|||
5. sor: | 5. sor: | ||
Egy ångström a [[nano]]méter tizedrésze, a [[méter]] tízmilliárdod része: |
Egy ångström a [[nano]]méter tizedrésze, a [[méter]] tízmilliárdod része: |
||
:1 Å = 1×10<sup>−10</sup> [[Méter|m]] |
:1 Å = 1×10<sup>−10</sup> [[Méter|m]] |
||
:10 Å = |
:10 Å =0.1 nm |
||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
* Dr. Budó Ágoston, Dr. Mátrai Tibor: Kísérleti fizika III. Optika és atomfizika, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999, {{ISBN|963 19 0309 5}} |
* Dr. Budó Ágoston, Dr. Mátrai Tibor: Kísérleti fizika III. Optika és atomfizika, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999, {{ISBN|963 19 0309 5}} |
A lap 2018. december 16., 00:35-kori változata
Az ångström (vagy angström, rövidítve Å) egy hosszúság-mértékegység.
Korábban főként az atomok és kémiai kötések méretének, illetve a fény hullámhosszának kifejezésére használták. Nem SI-mértékegység, ezért használata ma már kerülendő. Nevét Anders Jonas Ångström (1814–1874) svéd fizikusról kapta.
Egy ångström a nanométer tizedrésze, a méter tízmilliárdod része:
- 1 Å = 1×10−10 m
- 10 Å =0.1 nm
Forrás
- Dr. Budó Ágoston, Dr. Mátrai Tibor: Kísérleti fizika III. Optika és atomfizika, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999, ISBN 963 19 0309 5