„A létező” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 81.183.199.168 (vita) szerkesztését (oldid: 20772612) Címke: Visszavonás |
|||
23. sor: | 23. sor: | ||
* [http://www.c3.hu/~prophil/profi993/VERELS.html A létezők és a posztmodern technikai társadalom közötti kommunikáció ontológiai paradoxona] |
* [http://www.c3.hu/~prophil/profi993/VERELS.html A létezők és a posztmodern technikai társadalom közötti kommunikáció ontológiai paradoxona] |
||
* [https://web.archive.org/web/20050315145917/http://home.fazekas.hu/~lsuranyi/rejtetlen.htm Tábor Béla; Logosz és Daimón] |
* [https://web.archive.org/web/20050315145917/http://home.fazekas.hu/~lsuranyi/rejtetlen.htm Tábor Béla; Logosz és Daimón] |
||
*https://szkafander.com/ |
|||
{{csonk-dátum|csonk-fil|2005 májusából}} |
{{csonk-dátum|csonk-fil|2005 májusából}} |
A lap 2018. december 11., 18:21-kori változata
A filozófiában a létező problémájának a kérdése a metafizika problémakörébe tartozik.
A 'létező' kérdésével való foglalkozást két igen korán megfogalmazott filozófiai felismerés tette szükségessé:
- Nem minden létezik (a szó valódi értelmében), ami az érzékszervek számára megjelenik. Továbbá nem minden létező jelenik meg az érzékszerveink számára.
- A dolgok valódi természete nem jelenik meg érzékszerveink számára. A gondolkodásnak erőfeszítéseket kell tennie, hogy felismerje a dolgok valódi természetét.
A létezésre irányuló kérdés nyelvi eredetű. Vegyük a következő két állítást:
- Én vagyok.
- Én nő vagyok.
A létige (lenni) mindkét mondatban más-más szerepet tölt be. Az első mondatban az alany létezését fejezi ki, a második mondatban az alanyt és a névszói állítmányt kapcsolja össze. Filozófiai nyelvben, a kétféle használatot egzisztenciális és kopulatív létigéknek nevezzük. E különbséget elsőként Arisztotelész ismerte fel.
Lásd még
Irodalom
- Filozófia tankönyv (szerk. Steiger Kornél) Holnap Kiadó 1997.