„I. Idrisz líbiai király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Peadar (vitalap | szerkesztései)
56 000 szerkesztés
a Trónfosztott uralkodók kategória hozzáadva (a HotCattel)
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:
{{uralkodó infobox}}
{{uralkodó infobox}}
[[Fájl:IdrisI3.jpg|bélyegkép|I. Idrisz, Líbia királya]]
[[Fájl:IdrisI3.jpg|bélyegkép|I. Idrisz, Líbia királya]]
'''I. Idrisz''' ([[1889]]. [[március 12.|március 12]] - [[1983]]. [[május 25.|május 25]]) [[Líbia]] [[király]]a volt [[1951]]. [[december 24.|december 24]]-től [[1969]]. [[szeptember 1.|szeptember 1]]-ig.
'''I. Idrisz''' ([[1889]]. [[március 12.]] – [[1983]]. [[május 25.]]) [[Líbia]] [[király]]a volt [[1951]]. [[december 24.|december 24]]-től [[1969]]. [[szeptember 1.|szeptember 1]]-ig.

==Élete==
==Élete==
1951. december 24-én [[Líbia]] független királysággá vált. A Líbiai Egyesült Királyság uralkodójává I. Idrisz emelkedett, aki addig mint meghatározó vallási vezető töltött be fontos szerepet, a [[szenussziak]] [[emír]]jeként. 1954-ben jelentős kőolaj-készletet fedeztek fel, ennek nyomán megnőttek az állami bevételek. A világ egyik legszegényebb országából hirtelen rendkívül gazdag ország lett. Bár az olajjövedelem nagyon megnövelte a líbiai állam pénzügyi lehetőségeit, a népességet irritálta, hogy ez a gazdagság a király és az elit kezében összpontosult. Ebben az időben terjedtek el [[nasszerizmus]] és az arab nacionalizmus eszméi Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Ez is kihatott Líbia belső viszonyaira.
1951. december 24-én [[Líbia]] független királysággá vált. A Líbiai Egyesült Királyság uralkodójává I. Idrisz emelkedett, aki addig mint meghatározó vallási vezető töltött be fontos szerepet, a [[szenussziak]] [[emír]]jeként. 1954-ben jelentős kőolaj-készletet fedeztek fel, ennek nyomán megnőttek az állami bevételek. A világ egyik legszegényebb országából hirtelen rendkívül gazdag ország lett. Bár az olajjövedelem nagyon megnövelte a líbiai állam pénzügyi lehetőségeit, a népességet irritálta, hogy ez a gazdagság a király és az elit kezében összpontosult. Ebben az időben terjedtek el [[nasszerizmus]] és az arab nacionalizmus eszméi Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Ez is kihatott Líbia belső viszonyaira.


1951-ben alkották meg a líbiai alkotmányt is. A Líbiai Nemzeti Tanács 1951. október 7-én [[Bengázi]]ban hagyta jóvá az alkotmány elfogadásáról szóló határozatot. Mohamed Abulas’ad El-Alem, a Nemzeti Tanács elnöke és Omar Faiek Shennib, valamint Abu Baker Ahmed alelnökök aláírták a javaslatot, és felterjesztették jóváhagyásra Idrisz király elé. Ezután jelenhetett meg a Líbiai Közlönyben. Az 1969. szeptember 1-jén katonai puccsal létrehozott köztársaság élére az akkor még mindössze 26 éves [[Moammer Kadhafi]] ezredes került. A puccs után a király lemondott, utódja rövid időre [[Szajjid Haszan ar-Ridá al-Mahdi asz-Szanusszi]] koronaherceg lett.
1951-ben alkották meg a líbiai alkotmányt is. A Líbiai Nemzeti Tanács 1951. október 7-én [[Bengázi]]ban hagyta jóvá az alkotmány elfogadásáról szóló határozatot. Mohamed Abulas’ad El-Alem, a Nemzeti Tanács elnöke és Omar Faiek Shennib, valamint Abu Baker Ahmed alelnökök aláírták a javaslatot, és felterjesztették jóváhagyásra Idrisz király elé. Ezután jelenhetett meg a Líbiai Közlönyben. Az 1969. szeptember 1-jén katonai puccsal létrehozott köztársaság élére az akkor még mindössze 26 éves [[Moammer Kadhafi]] ezredes került. A puccs után a király lemondott, utódja rövid időre [[Szajjid Haszan ar-Ridá al-Mahdi asz-Szanusszi]] koronaherceg lett.


I. Idrisz végül száműzetésben halt meg Egyiptomban. Az utóbbi időben felmerült, hogy távoli rokona, [[Mohammed as-Senussi]] koronaherceg a forradalom utáni Líbia királya lehetne.<ref>[http://www.metropol.hu/cikk/770940 Hazatérne a száműzetésben élő líbiai trónörökös] - metropol.hu, 2011. augusztus 24.</ref>
I. Idrisz végül száműzetésben halt meg Egyiptomban. Az utóbbi időben felmerült, hogy távoli rokona, [[Mohammed as-Senussi]] koronaherceg a forradalom utáni Líbia királya lehetne.<ref>[http://www.metropol.hu/cikk/770940 Hazatérne a száműzetésben élő líbiai trónörökös] - metropol.hu, 2011. augusztus 24.</ref>
14. sor: 15. sor:


== Források ==
== Források ==

==További információk==
==További információk==
{{nemzetközi katalógusok}}
{{nemzetközi katalógusok}}

A lap 2018. október 24., 00:34-kori változata

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
I. Idrisz líbiai király
UralkodóházHouse of Senussi
Született

Jaghbub
Elhunyt1983. május 25. (94 évesen)[1]
Kairó[2]
NyughelyeAl-Baqi'
ÉdesapjaMuhammad al-Mahdi as-Senussi
Testvére(i)Muhammad ar-Reda
HázastársaFátima líbiai királyné
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Idrisz líbiai király témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
I. Idrisz, Líbia királya

I. Idrisz (1889. március 12. – 1983. május 25.) Líbia királya volt 1951. december 24-től 1969. szeptember 1-ig.

Élete

1951. december 24-én Líbia független királysággá vált. A Líbiai Egyesült Királyság uralkodójává I. Idrisz emelkedett, aki addig mint meghatározó vallási vezető töltött be fontos szerepet, a szenussziak emírjeként. 1954-ben jelentős kőolaj-készletet fedeztek fel, ennek nyomán megnőttek az állami bevételek. A világ egyik legszegényebb országából hirtelen rendkívül gazdag ország lett. Bár az olajjövedelem nagyon megnövelte a líbiai állam pénzügyi lehetőségeit, a népességet irritálta, hogy ez a gazdagság a király és az elit kezében összpontosult. Ebben az időben terjedtek el nasszerizmus és az arab nacionalizmus eszméi Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Ez is kihatott Líbia belső viszonyaira.

1951-ben alkották meg a líbiai alkotmányt is. A Líbiai Nemzeti Tanács 1951. október 7-én Bengáziban hagyta jóvá az alkotmány elfogadásáról szóló határozatot. Mohamed Abulas’ad El-Alem, a Nemzeti Tanács elnöke és Omar Faiek Shennib, valamint Abu Baker Ahmed alelnökök aláírták a javaslatot, és felterjesztették jóváhagyásra Idrisz király elé. Ezután jelenhetett meg a Líbiai Közlönyben. Az 1969. szeptember 1-jén katonai puccsal létrehozott köztársaság élére az akkor még mindössze 26 éves Moammer Kadhafi ezredes került. A puccs után a király lemondott, utódja rövid időre Szajjid Haszan ar-Ridá al-Mahdi asz-Szanusszi koronaherceg lett.

I. Idrisz végül száműzetésben halt meg Egyiptomban. Az utóbbi időben felmerült, hogy távoli rokona, Mohammed as-Senussi koronaherceg a forradalom utáni Líbia királya lehetne.[3]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  3. ↑ Hazatérne a száműzetésben élő líbiai trónörökös - metropol.hu, 2011. augusztus 24.

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Idrisz_líbiai_király&oldid=20550385”