„IMS” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Építéstechnológia: forrást megadtam |
|||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
A lefeszített felső kábelek segítségével, statikailag többtámaszú tartóként funkcionáló födémtárcsákat alakítottak ki. Az így létrejött szerkezet födémlemezeiben ébredő függőleges, hasznos és állandó terheket a feszítőerő hatására az oszlopok és a födémlemezek között fellépő súrlódási erők továbbítják a teherhordó oszlopoknak. A födémlemez–oszlop kapcsolatok rugalmasan nyomatékbírók, amelyek így vesznek részt a vázszerkezetek merevítésében is. A vázszerkezet tartószerkezeti szempontból egyes katasztrófák (például [[földrengés]]ek) esetén kifejezetten teherbíró. |
A lefeszített felső kábelek segítségével, statikailag többtámaszú tartóként funkcionáló födémtárcsákat alakítottak ki. Az így létrejött szerkezet födémlemezeiben ébredő függőleges, hasznos és állandó terheket a feszítőerő hatására az oszlopok és a födémlemezek között fellépő súrlódási erők továbbítják a teherhordó oszlopoknak. A födémlemez–oszlop kapcsolatok rugalmasan nyomatékbírók, amelyek így vesznek részt a vázszerkezetek merevítésében is. A vázszerkezet tartószerkezeti szempontból egyes katasztrófák (például [[földrengés]]ek) esetén kifejezetten teherbíró. |
||
==Az IMS Magyarországon== |
|||
Magyarországon 1990-ig 130 db IMS vázszerkezetű épület készült, zömmel Dél-Magyarországon, összesen kb. 380 ezer m<sup>2</sup> alapterülettel. <ref>{{Cite web|url=http://docplayer.hu/9626532-Az-ims-vazszerkezetu-epuletek-korrozios-karosodasa-es-megerositese.html|title=Az IMS vázszerkezetű épületek korróziós károsodása és megerősítése - PDF|accessdate=2018-06-26|work=docplayer.hu}}</ref> Legismertebb hazai példa azonban az 1974-ben, elsőként kivitelezett [[pécsi magasház]]. A köztudatban leginkább rossz állapota miatt ismert, ami az elmúlt időkben készített feltárások és szakvélemények alapján vélhetően korabeli kivitelezési hibáknak volt köszönhető. |
Magyarországon 1990-ig 130 db IMS vázszerkezetű épület készült, zömmel Dél-Magyarországon, összesen kb. 380 ezer m<sup>2</sup> alapterülettel. <ref>{{Cite web|url=http://docplayer.hu/9626532-Az-ims-vazszerkezetu-epuletek-korrozios-karosodasa-es-megerositese.html|title=Az IMS vázszerkezetű épületek korróziós károsodása és megerősítése - PDF|accessdate=2018-06-26|work=docplayer.hu}}</ref> Legismertebb hazai példa azonban az 1974-ben, elsőként kivitelezett [[pécsi magasház]]. A köztudatban leginkább rossz állapota miatt ismert, ami az elmúlt időkben készített feltárások és szakvélemények alapján vélhetően korabeli kivitelezési hibáknak volt köszönhető. |
||
==Hatások== |
|||
A technológiával készült épületek közül számos esetben szükségessé vált a felújítás.<ref>{{cite web | url = http://www.kodaly-pecs.sulinet.hu/iskola.php | title = A pécsi Kodály Zoltán Gimnázium honlapja}}</ref> Ennek egyik módja az utólagos feszítés, amikor a megrongálódott, korrodálódott feszítőpászmákat újakra cserélik.<ref>{{cite web | url = http://www.bama.hu/baranya/kozelet/ims-iskolak-kaosz-es-eletveszely-251344 | title = A Dunántúli Napló cikke - IMS-iskolák: káosz és életveszély}}</ref> Hasonló módszerrel történt a [[pécsi magasház]] felújítása is, ebben az esetben az utólagos feszítés módszerét kombinálták az utólagos alátámasztással is, amikor a pillér-födém csatlakozás alsó födémoldali síkján a pillérhez rögzített korona feltéteket alkalmaztak. Esztétikai okokból ez olyan esetekben alkalmazható, amikor a koronát utólag eltakarják, például álmennyezettel. |
A technológiával készült épületek közül számos esetben szükségessé vált a felújítás.<ref>{{cite web | url = http://www.kodaly-pecs.sulinet.hu/iskola.php | title = A pécsi Kodály Zoltán Gimnázium honlapja}}</ref> Ennek egyik módja az utólagos feszítés, amikor a megrongálódott, korrodálódott feszítőpászmákat újakra cserélik.<ref>{{cite web | url = http://www.bama.hu/baranya/kozelet/ims-iskolak-kaosz-es-eletveszely-251344 | title = A Dunántúli Napló cikke - IMS-iskolák: káosz és életveszély}}</ref> Hasonló módszerrel történt a [[pécsi magasház]] felújítása is, ebben az esetben az utólagos feszítés módszerét kombinálták az utólagos alátámasztással is, amikor a pillér-födém csatlakozás alsó födémoldali síkján a pillérhez rögzített korona feltéteket alkalmaztak. Esztétikai okokból ez olyan esetekben alkalmazható, amikor a koronát utólag eltakarják, például álmennyezettel. |
||
A lap 2018. augusztus 1., 15:23-kori változata
Az IMS szerkezetépítési módszer Branko Žeželj belgrádi mérnök által kifejlesztett feszített-vasbeton technológia. A módszer elnevezését a fejlesztő mérnök munkahelye elnevezésének betűiből képezték (Institut za ispitivanje materijala – Anyagvizsgáló Intézet).[1]
Építéstechnológia
Az előre gyártott vasbeton pilléreket a helyszínen felállították, majd megtámasztották. Az építési helyszínen szintenként egy, kettő vagy négy elemből álló előre gyártott üreges vasbeton födémelemeket emeltek be és állványzattal alátámasztották. A rendszer tartószerkezeti szempontból egyik legfontosabb eleme a feszítőpászma. Ezek számára feszítőcsatornákat képeztek ki az elemekben. A panelok és az oszlopok közötti részt és az egyéb panelcsatlakozási hézagokat gyorsan kötő, nagy szilárdságú, úgynevezett PU (poliuretán) pasztával öntötték ki, miután a pászmákat (feszítőkábeleket) elhelyezték. Végül külön erre a célra kialakított berendezéssel megfeszítették azokat.
A lefeszített felső kábelek segítségével, statikailag többtámaszú tartóként funkcionáló födémtárcsákat alakítottak ki. Az így létrejött szerkezet födémlemezeiben ébredő függőleges, hasznos és állandó terheket a feszítőerő hatására az oszlopok és a födémlemezek között fellépő súrlódási erők továbbítják a teherhordó oszlopoknak. A födémlemez–oszlop kapcsolatok rugalmasan nyomatékbírók, amelyek így vesznek részt a vázszerkezetek merevítésében is. A vázszerkezet tartószerkezeti szempontból egyes katasztrófák (például földrengések) esetén kifejezetten teherbíró.
Az IMS Magyarországon
Magyarországon 1990-ig 130 db IMS vázszerkezetű épület készült, zömmel Dél-Magyarországon, összesen kb. 380 ezer m2 alapterülettel. [2] Legismertebb hazai példa azonban az 1974-ben, elsőként kivitelezett pécsi magasház. A köztudatban leginkább rossz állapota miatt ismert, ami az elmúlt időkben készített feltárások és szakvélemények alapján vélhetően korabeli kivitelezési hibáknak volt köszönhető.
A technológiával készült épületek közül számos esetben szükségessé vált a felújítás.[3] Ennek egyik módja az utólagos feszítés, amikor a megrongálódott, korrodálódott feszítőpászmákat újakra cserélik.[4] Hasonló módszerrel történt a pécsi magasház felújítása is, ebben az esetben az utólagos feszítés módszerét kombinálták az utólagos alátámasztással is, amikor a pillér-födém csatlakozás alsó födémoldali síkján a pillérhez rögzített korona feltéteket alkalmaztak. Esztétikai okokból ez olyan esetekben alkalmazható, amikor a koronát utólag eltakarják, például álmennyezettel.