„Passzátszél” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 81.93.193.200 (vita) szerkesztéséről Kobeat szerkesztésére Címkék: Visszaállítás Visszavonás |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
Az ábrán felülről lefelé láthatjuk a sarki magasnyomású területet, ahonnan a sarki keleties szelek fújnak, majd az alacsony nyomású poláris front következik. A légkör függőleges metszetében itt található a ciklonális frontális felemelkedés, ennek következtében ez egy csapadékos terület. Ettől délre helyezkedik el a nyugati szelek öve, majd a térítő. A térítőn magas nyomás uralkodik, ezért itt leszálló áramlás található, és a párolgás az uralkodó hidrológiai folyamat, ezért ez a régió száraz. Ezután a felszín közelében az északkeleti passzátok fújnak, az egyenlítői szélcsendes övig. Az ITCZ jelzi a Trópusi Konvergencia Zónát ''(Intertropical Convergence Zone)'', ahol az ÉK-i és DK-i passzátok találkoznak. Itt az erős emelő hatás miatt viharok, [[hurrikán]]ok keletkezhetnek. Itt alacsony légnyomás uralkodik, és jelentős csapadék hull. A déli féltekén hasonló a helyzet, ugyanazok az övek találhatók meg, mint az északin. |
Az ábrán felülről lefelé láthatjuk a sarki magasnyomású területet, ahonnan a sarki keleties szelek fújnak, majd az alacsony nyomású poláris front következik. A légkör függőleges metszetében itt található a ciklonális frontális felemelkedés, ennek következtében ez egy csapadékos terület. Ettől délre helyezkedik el a nyugati szelek öve, majd a térítő. A térítőn magas nyomás uralkodik, ezért itt leszálló áramlás található, és a párolgás az uralkodó hidrológiai folyamat, ezért ez a régió száraz. Ezután a felszín közelében az északkeleti passzátok fújnak, az egyenlítői szélcsendes övig. Az ITCZ jelzi a Trópusi Konvergencia Zónát ''(Intertropical Convergence Zone)'', ahol az ÉK-i és DK-i passzátok találkoznak. Itt az erős emelő hatás miatt viharok, [[hurrikán]]ok keletkezhetnek. Itt alacsony légnyomás uralkodik, és jelentős csapadék hull. A déli féltekén hasonló a helyzet, ugyanazok az övek találhatók meg, mint az északin. |
||
chikken |
|||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
A lap 2018. március 27., 21:54-kori változata
Az Egyenlítőnél a levegő magasra emelkedik, elindul a sarkok felé, és visszasüllyed a felszínre a térítőknél, és a felszín közelében újból az Egyenlítő felé halad. A térítőktől az Egyenlítő felé haladó felszínközeli légáramot, amelyet a Coriolis-erő eltérít, északkeleti az északi, és délkeleti a déli féltekén, passzátszélnek nevezzük. Ez azt jelenti, hogy mindkét féltekén keletről nyugat felé fúj, az Egyenlítő irányába. Néha a passzátszeleket egyszerűen keleties szeleknek hívják, függetlenül attól, hogy melyik féltekén találhatók. Az angol szóhasználatban ezek a „kereskedelmi szelek”, mert a kereskedelmi hajók ennek segítségével jutottak el az Újvilágba.
Az ábrán felülről lefelé láthatjuk a sarki magasnyomású területet, ahonnan a sarki keleties szelek fújnak, majd az alacsony nyomású poláris front következik. A légkör függőleges metszetében itt található a ciklonális frontális felemelkedés, ennek következtében ez egy csapadékos terület. Ettől délre helyezkedik el a nyugati szelek öve, majd a térítő. A térítőn magas nyomás uralkodik, ezért itt leszálló áramlás található, és a párolgás az uralkodó hidrológiai folyamat, ezért ez a régió száraz. Ezután a felszín közelében az északkeleti passzátok fújnak, az egyenlítői szélcsendes övig. Az ITCZ jelzi a Trópusi Konvergencia Zónát (Intertropical Convergence Zone), ahol az ÉK-i és DK-i passzátok találkoznak. Itt az erős emelő hatás miatt viharok, hurrikánok keletkezhetnek. Itt alacsony légnyomás uralkodik, és jelentős csapadék hull. A déli féltekén hasonló a helyzet, ugyanazok az övek találhatók meg, mint az északin.
