„Csehország alkotmánya” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Forrás hiányzik + portálok
a Alkotmány nagybetűvel
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
{{nincs forrás}}
[[File:Sbírka zákonů 1993 částka 001 strana 01.png|upright|thumb|A cseh alkotmány első oldala a cseh joggyűjteményben, mint 1993-as évi 1. törvény.]]
[[File:Sbírka zákonů 1993 částka 001 strana 01.png|upright|thumb|A cseh alkotmány első oldala a cseh joggyűjteményben, mint 1993-as évi 1. törvény.]]
'''Csehország alkotmánya''' ([[Cseh nyelv|csehül]] ''Ústava České republiky'') a [[Csehország|Cseh Köztársaság]] alaptörvénye. A hatályos alkotmányt 1992. december 16-án fogadta el a [[Cseh Nemzeti Tanács]]. 1993. január 1-én lépett hatályba, lecserélve az [[Csehszlovákia alkotmánya (1960)|1960-as csehszlovák alkotmány]]t, illetve az 1968/143-as alkotmányerejű törvényt. Ezzel egyidejűleg került sor jogi értelemben Csehszlovákia [[Csehszlovákia felbomlása|békés felbomlására]]: megszületett [[Csehország]] és [[Szlovákia]].
'''Csehország Alkotmánya''' ([[Cseh nyelv|csehül]] ''Ústava České republiky'') a [[Csehország|Cseh Köztársaság]] alaptörvénye. A hatályos alkotmányt 1992. december 16-án fogadta el a [[Cseh Nemzeti Tanács]]. 1993. január 1-én lépett hatályba, lecserélve az [[Csehszlovákia alkotmánya (1960)|1960-as csehszlovák alkotmány]]t, illetve az 1968/143-as alkotmányerejű törvényt. Ezzel egyidejűleg került sor jogi értelemben Csehszlovákia [[Csehszlovákia felbomlása|békés felbomlására]]: megszületett [[Csehország]] és [[Szlovákia]].


Az alkotmány olyan alkotmány erejű tö9rvény, amely más alkotmányerejű törvényekkel együtt jelenti a [[A Cseh Köztársaság alkotmányos rendje|Cseh Köztársaság alkotmányos rendjét]]. Az [[Alapvető Jogok és Szabadságok Chartája]] (Listina základních práv a svobod, No. 2/1993 Coll.), amely ugyanilyen fontos alkotmány erejű törvény, az emberi és a polgári jogokről rendelkezik, az Alkotmány pedig az állam szuverenitásáról, területi integritásáról, és meghatározza az állam kormányzására szolgáló intézményeket.
Az Alkotmány olyan alkotmány erejű törvény, amely más alkotmányerejű törvényekkel együtt jelenti a [[A Cseh Köztársaság alkotmányos rendje|Cseh Köztársaság alkotmányos rendjét]] (vagy a kisbetűs alkotmányt). Az [[Alapvető Jogok és Szabadságok Chartája]] (Listina základních práv a svobod, No. 2/1993 Coll.), amely ugyanilyen fontos alkotmány erejű törvény, az emberi és a polgári jogokről rendelkezik, az Alkotmány pedig az állam szuverenitásáról, területi integritásáról, és meghatározza az állam kormányzására szolgáló intézményeket.


Az [https://www.constituteproject.org/constitution/Czech_Republic_2013?lang=en#617 Alkotmány] preambulumból és 8 fejezetből áll. Az alapvető szabályokat hosszú fejezetek követik a törvényhozásról, a végrehajtó hatalomról ([[Csehország kormánya]]), az elnökről ([[Csehország elnöke]]) és az [[Csehország igazságszolgáltatása|igazságszolgáltatás]]ról (illetve az [[Csehország Alkotmánybírósága|Alkotmánybíróság]]ról). Rövidebb fejezetek szólnak a [[Csehország Legfelsőbb Számvevőszéke|Legfelsőbb Számvevőszékről]], a [[Česká národní banka|Cseh Nemzeti Bank]]ról és a helyi önkormányzatokról. Az Alkotmányt átmeneti rendelkezések zárják.
Az [https://www.constituteproject.org/constitution/Czech_Republic_2013?lang=en#617 Alkotmány] preambulumból és 8 fejezetből áll. Az alapvető szabályokat hosszú fejezetek követik a törvényhozásról, a végrehajtó hatalomról ([[Csehország kormánya]]), az elnökről ([[Csehország elnöke]]) és az [[Csehország igazságszolgáltatása|igazságszolgáltatás]]ról (illetve az [[Csehország Alkotmánybírósága|Alkotmánybíróság]]ról). Rövidebb fejezetek szólnak a [[Csehország Legfelsőbb Számvevőszéke|Legfelsőbb Számvevőszékről]], a [[Česká národní banka|Cseh Nemzeti Bank]]ról és a helyi önkormányzatokról. Az Alkotmányt átmeneti rendelkezések zárják.

A lap 2017. október 5., 17:59-kori változata

A cseh alkotmány első oldala a cseh joggyűjteményben, mint 1993-as évi 1. törvény.

Csehország Alkotmánya (csehül Ústava České republiky) a Cseh Köztársaság alaptörvénye. A hatályos alkotmányt 1992. december 16-án fogadta el a Cseh Nemzeti Tanács. 1993. január 1-én lépett hatályba, lecserélve az 1960-as csehszlovák alkotmányt, illetve az 1968/143-as alkotmányerejű törvényt. Ezzel egyidejűleg került sor jogi értelemben Csehszlovákia békés felbomlására: megszületett Csehország és Szlovákia.

Az Alkotmány olyan alkotmány erejű törvény, amely más alkotmányerejű törvényekkel együtt jelenti a Cseh Köztársaság alkotmányos rendjét (vagy a kisbetűs alkotmányt). Az Alapvető Jogok és Szabadságok Chartája (Listina základních práv a svobod, No. 2/1993 Coll.), amely ugyanilyen fontos alkotmány erejű törvény, az emberi és a polgári jogokről rendelkezik, az Alkotmány pedig az állam szuverenitásáról, területi integritásáról, és meghatározza az állam kormányzására szolgáló intézményeket.

Az Alkotmány preambulumból és 8 fejezetből áll. Az alapvető szabályokat hosszú fejezetek követik a törvényhozásról, a végrehajtó hatalomról (Csehország kormánya), az elnökről (Csehország elnöke) és az igazságszolgáltatásról (illetve az Alkotmánybíróságról). Rövidebb fejezetek szólnak a Legfelsőbb Számvevőszékről, a Cseh Nemzeti Bankról és a helyi önkormányzatokról. Az Alkotmányt átmeneti rendelkezések zárják.

2013 áprilisáig a cseh Alkotmányt nyolcszor módosították. A legfontosabb módosítás a 2001-es 395. törvény volt (az Európai Unióhoz való csatlakozás jogi kereteiről), és a 2011-es 71. törvény, amely 2012 októberében lépett hatályba és a köztársasági elnök közvetlen választásáról szólt.

Jegyzetek