„Rudi Dutschke-merénylet” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
5. sor: | 5. sor: | ||
1968. április 11-én a Kurfürstendamm és Joachim-Friedrich utca találkozásánál Josef Bachman megállította Dutschkét, aki a fia, Hose Che receptjéért érkezett a helyszínre, azonosította, ''kommunista disznónak'' nevezte, majd háromszor meglőtte, egyszer a fején. Bachmann elmenekült a helyszínről, a rendőrök tűzharc után egy pincében fogták el. Rudi Dutschke túlélte a támadást, de újra kellett tanulnia beszélni, és 1979-ben a támadás szövődményeként fellépő [[Epilepszia|epilepsziás]] rohamban hunyt el.{{refhely|Irish Times}} |
1968. április 11-én a Kurfürstendamm és Joachim-Friedrich utca találkozásánál Josef Bachman megállította Dutschkét, aki a fia, Hose Che receptjéért érkezett a helyszínre, azonosította, ''kommunista disznónak'' nevezte, majd háromszor meglőtte, egyszer a fején. Bachmann elmenekült a helyszínről, a rendőrök tűzharc után egy pincében fogták el. Rudi Dutschke túlélte a támadást, de újra kellett tanulnia beszélni, és 1979-ben a támadás szövődményeként fellépő [[Epilepszia|epilepsziás]] rohamban hunyt el.{{refhely|Irish Times}} |
||
== |
== A merénylet == |
||
Rudi Dutschke a baloldali diákszervezet (Sozialistischen Deutschen Studentenbund) vezetője volt, akit gyakran támadták a jobboldali újságok, például az Axel Springer-lapok, vagy a szélsőjobboldali Deutsche Nationalzeitung. Josef Bachmann [[München]]ből érkezett Nyugat-Berlinbe, csak egy sporttáska volt nála, abban két pisztoly és nagyjából száz lőszer. Egyetlen célja volt, a diákvezér meggyilkolása.{{refhely|Hockenos}} |
|||
Bachmann először a Kurfürstendamm utca 140.-ben található SDS-irodában kereste Rudi Dutschkét. Kősább az utcán felismerte a diákvezért, aki egyik fia receptjét váltotta ki. Odalépett hozzá, megkérdezte, ő-e Rudi Dutschke, majd ''kommunista disznónak'' nevezte, és arcon lőtte. Dutschke elesett, ekkor Bachmann még kétszer rálőtt. A diákvezérnek sikerült felállnia, és megpróbált eljutni az SDS-irodába, de elvesztette az eszméletét, és elájult. Kritikus állapotban volt, amikor kórházba vitték. Bachmann elmenekült, elrejtőzött egy pincében, ahol a rendőrök tűzharc árán elfogták.{{refhely|Hockenos}} |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2017. február 9., 18:18-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A Rudi Dutschke-merényletet Josef Bachmann követte el 1968. április 11-én Nyugat-Berlinben Rudi Dutschke baloldali diákvezér ellen.
A merénylet
1968. április 11-én a Kurfürstendamm és Joachim-Friedrich utca találkozásánál Josef Bachman megállította Dutschkét, aki a fia, Hose Che receptjéért érkezett a helyszínre, azonosította, kommunista disznónak nevezte, majd háromszor meglőtte, egyszer a fején. Bachmann elmenekült a helyszínről, a rendőrök tűzharc után egy pincében fogták el. Rudi Dutschke túlélte a támadást, de újra kellett tanulnia beszélni, és 1979-ben a támadás szövődményeként fellépő epilepsziás rohamban hunyt el.[1]
A merénylet
Rudi Dutschke a baloldali diákszervezet (Sozialistischen Deutschen Studentenbund) vezetője volt, akit gyakran támadták a jobboldali újságok, például az Axel Springer-lapok, vagy a szélsőjobboldali Deutsche Nationalzeitung. Josef Bachmann Münchenből érkezett Nyugat-Berlinbe, csak egy sporttáska volt nála, abban két pisztoly és nagyjából száz lőszer. Egyetlen célja volt, a diákvezér meggyilkolása.[2]
Bachmann először a Kurfürstendamm utca 140.-ben található SDS-irodában kereste Rudi Dutschkét. Kősább az utcán felismerte a diákvezért, aki egyik fia receptjét váltotta ki. Odalépett hozzá, megkérdezte, ő-e Rudi Dutschke, majd kommunista disznónak nevezte, és arcon lőtte. Dutschke elesett, ekkor Bachmann még kétszer rálőtt. A diákvezérnek sikerült felállnia, és megpróbált eljutni az SDS-irodába, de elvesztette az eszméletét, és elájult. Kritikus állapotban volt, amikor kórházba vitték. Bachmann elmenekült, elrejtőzött egy pincében, ahol a rendőrök tűzharc árán elfogták.[2]
Jegyzetek
- ↑ Irish Times
- ↑ a b Hockenos
Forrás
- ↑ Irish Times: Denis Staunton. Three shots that sparked off a revolution. Irish Times (1998). Hozzáférés ideje: 2017. február 9.