„Szökőnap” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Visszavontam az utolsó  változtatást (46.139.242.22), visszaállítva Silentocsi szerkesztésére: hibás módosítás
7. sor: 7. sor:
==Miért éppen február 24. a szökőnap?==
==Miért éppen február 24. a szökőnap?==
Egyrészt az [[ókori római naptár]] iránti hagyománytisztelet az oka, mely szerint az év 365 napból áll, és az időként beiktatott szökőhónapnak volt ez a helye, másrészt a római adórendszerben fontos hónapkezdő nap (Kalendae) közelségét akarták ezzel elkerülni.
Egyrészt az [[ókori római naptár]] iránti hagyománytisztelet az oka, mely szerint az év 355 napból áll, és az időként beiktatott szökőhónapnak volt ez a helye, másrészt a római adórendszerben fontos hónapkezdő nap (Kalendae) közelségét akarták ezzel elkerülni.

==Miért nem február 29. a szökőnap?==
==Miért nem február 29. a szökőnap?==

A lap 2016. február 24., 19:08-kori változata

A szökőnap a Gergely-naptár szerinti szökőév februári hónapjába beékelt toldaléknap.

Miért nem február 29. a szökőnap?

A válasz naptártörténeti okokra vezethető vissza, melynek alapja az a rossz felfogás, mely szerint szökőévben a február hónap egy toldaléknapot kap. A valóság azonban az, hogy a február 23. napja megduplázódik, így a szökőnap közbeékelődik a hagyományos év február 23. és 24. napja közé (tehát a normál 24-éből 25-e lesz), ezért Mátyás névnapja és az azt követő februári névnapok mind egy nappal eltolódnak, mely "Mátyás ugrása" néven is ismeretes. Ennek következtében február 24. napján a szökőévekben senki sem ünnepli a névnapját.

Miért éppen február 24. a szökőnap?

Egyrészt az ókori római naptár iránti hagyománytisztelet az oka, mely szerint az év 355 napból áll, és az időként beiktatott szökőhónapnak volt ez a helye, másrészt a római adórendszerben fontos hónapkezdő nap (Kalendae) közelségét akarták ezzel elkerülni.

Miért nem február 29. a szökőnap?

Miután a rómaiak szerint a február 23. napjának megduplázásával és közbeékelésével kapjuk a szökőnapot, felmerül a kérdés, miért nem február 29. a szökőnap? A válasz szintén az ókori rómaiak naptárrendszerére vezethető vissza, melyben a hónapok napjait nem előre, hanem a következő hónapból levonva számolták vissza. Így pl. február 23-a március kalendaejának 6. napja, azaz a március 1. előtti 6. nap. Február 24-e március kalendaejának 5. napja. Miután szökőévben ez a nap (a sextil, tehát a 23-a) megduplázódik, ez külön nevet kap: "március kalendaejának bissextilje" elnevezéssel, az ezutáni nap pedig a rendes évben is megszokott március kalendaejának 5. napja (ami szökőévben február 25.), így az ismételt nap valójában nem február 29, hanem 24-e. Pontosabban február 23-a megduplázva lesz 24-e és a hónap többi napja egyet "ugrik".

Mi a helyzet külföldön?

Számos országban figyelmen kívül hagyják a szökőnap naptártörténeti eredetét, és a szökőnapot február 29-re helyezik. Ez a felfogás hazánkban is terjedni látszik, hiszen néhány kiadó naptárában a szökőnap nem február 24. napjára, hanem február 29-re van feltüntetve.

Lásd még

Szökőév

Források

  • Schalk Gyula írásai a csillagaszattortenet.csillagaszat.hu honlapon
  • Naptarak.com (Naptár Portál) szökőévről szóló aloldala

Külső hivatkozások