„Larsen-selfjég” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
[[Nyugat-Antarktisz]]i [[Graham-föld]] nyugati szélének volt része a Larsen B selfjég. A fotón látható terület 240km hosszú és 50km széles. Területe 3,250 km² volt, melynek 220 méteres volt a vastagsága. A 720 milliárd tonnányi [[jégtömb]] 50 éves folyamatos hőmérséklet emelkedésnek lett az áldozata. 12 ezer éven át fejlôdött a [[Larsen B]] [[Déli-sark]] keleti részén. |
[[Nyugat-Antarktisz]]i [[Graham-föld]] nyugati szélének volt része a Larsen B selfjég. A fotón látható terület 240km hosszú és 50km széles. Területe 3,250 km² volt, melynek 220 méteres volt a vastagsága. A 720 milliárd tonnányi [[jégtömb]] 50 éves folyamatos hőmérséklet emelkedésnek lett az áldozata. 12 ezer éven át fejlôdött a [[Larsen B]] [[Déli-sark]] keleti részén. |
||
[[John Mercer]] [[1978]]-ban ezt mondta: "Az egyik figyelmeztető jel, ami arra utal, hogy veszélyes melegedési folyamat indult meg az [[Antarktisz]]on, az lesz, hogy a [[selfjég]] az [[Antarktisz-félsziget]] mindkét partján darabokra törik, először északon, aztán folyamatosan egyre délebbre is." |
[[John Mercer]] [[1978]]-ban ezt mondta: "Az egyik figyelmeztető jel, ami arra utal, hogy veszélyes melegedési folyamat indult meg az [[Antarktisz]]on, az lesz, hogy a [[selfjég]] az [[Antarktisz-félsziget]] mindkét partján darabokra törik, először északon, aztán folyamatosan egyre délebbre is." |
||
A lap 2007. május 13., 10:16-kori változata
Az Antarktisz Larsen B selfjege 2002-ben lényegében 2 nap alatt esett szét.
A Larsen A ( 67°30′S, 062°30′W) selfjege 2005 januárjában esett szétt.
Nyugat-Antarktiszi Graham-föld nyugati szélének volt része a Larsen B selfjég. A fotón látható terület 240km hosszú és 50km széles. Területe 3,250 km² volt, melynek 220 méteres volt a vastagsága. A 720 milliárd tonnányi jégtömb 50 éves folyamatos hőmérséklet emelkedésnek lett az áldozata. 12 ezer éven át fejlôdött a Larsen B Déli-sark keleti részén.
John Mercer 1978-ban ezt mondta: "Az egyik figyelmeztető jel, ami arra utal, hogy veszélyes melegedési folyamat indult meg az Antarktiszon, az lesz, hogy a selfjég az Antarktisz-félsziget mindkét partján darabokra törik, először északon, aztán folyamatosan egyre délebbre is."
A selfjegek 200 méter magasságú jégtömegek. A tudósok körülbelül 2100-ra valószínűsítették a Larsen B leválását. A legmeglepőbb mégis az volt, hogy a folyamat pár nap alatt játszódott le. A NASA Terra műholdjának Modis felvételei ingyenesen megtekinthetőek. Ezeken a fényképeken nyomon követhetjük a jégtömb darabokra törését. A tudósok hibásan arra számoltak, hogy az olvadékvíz-tavak a jégtömbök tetején csak ideiglenes olvadások. Azt hitték visszafagy a jég felületére. Ehelyett a víz lyukakat fúr magának le a tengerhez, így darabolva fel a jeget.
A tengeri selfjég eltűnése az addig biztonsában levő szárazföldi jeget szolgáltatja ki a veszélynek. Miután a szárazföldi jég szinén megolvad egyszerűen az is beleomlik a tengerbe.
Al Gore Kellemetlen igazság című könyvében szemlélteti a folyamatot a globális felmelegedést kutatva. Tim Naish a Larsen B leszakadása után figyelmeztetett: további leválások várhatóak.
Források
- wikinews.org (angol -August 7, 2005)
- Collapse of Antarctic Ice Shelf Unprecedented, Hamilton College, August 3, 2005
- Antarctic ice shelf breaks apart (angol - 19 March, 2002)