„Abszolút konvergencia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Háttere
→‎Háttere: Kapcsolat a konvergenciával
7. sor: 7. sor:
Tanulmányozása azért fontos, mert egyrészt viszonylag gyakori, másrészt elég erős ahhoz, hogy olyan tulajdonságok is bizonyíthatók legyenek, amelyek más sorokra nem teljesülnek.
Tanulmányozása azért fontos, mert egyrészt viszonylag gyakori, másrészt elég erős ahhoz, hogy olyan tulajdonságok is bizonyíthatók legyenek, amelyek más sorokra nem teljesülnek.
==Háttere==
==Háttere==
Egy konvergens sor tagjai nemcsak számok lehetnek, hanem tetszőleges topologikus Abel-csoport elemei is. Az abszolút konvergencia ezen kívül megköveteli az abszolútérték általánosítását is, a normát. Itt a továbbiakban a csoportra additív jelölést használunk, így a ''G'' csoport egységeleme helyett nullelemről beszélünk, és 0-val jelöljük.
Egy konvergens sor tagjai nemcsak valós vagy komplex számok lehetnek, hanem tetszőleges topologikus Abel-csoport elemei is. Az abszolút konvergencia ezen kívül megköveteli az abszolútérték általánosítását is, a normát. Itt a továbbiakban a csoportra additív jelölést használunk, így a ''G'' csoport egységeleme helyett nullelemről beszélünk, és 0-val jelöljük.


A normára teljesülnek a következők:
A normára teljesülnek a következők:
14. sor: 14. sor:
*Minden ''x'' elemre <math>\|-x\| = \|x\|.</math>
*Minden ''x'' elemre <math>\|-x\| = \|x\|.</math>
*Minden ''x'', ''y'' elemre <math>\|x+y\| \leq \|x\| + \|y\|.</math>
*Minden ''x'', ''y'' elemre <math>\|x+y\| \leq \|x\| + \|y\|.</math>

Ekkor ''G'' a <math>d(x,y) = \|x-y\|</math> távolsággal metrikus tér, és ebben értelmezhető az abszolút konvergencia: <math>\sum_{n=0}^{\infty} \|a_n\| < \infty.</math>

Valós vagy kmplex számok esetén alkalmazható az abszolútérték, mint norma.
==Kapcsolat a konvergenciával==
Ha a fenti ''G'' teljes a fenti ''d'' metrikára, akkor az abszolút konvergens sorozatok konvergensek. Ezt általában is a komplex esethez hasonlóan lehet bizonyítani. A teljességből következik a Cauchy-konvergenciakritérium, és a háromszögegyenlőtlenséget kell alkalmazni.


[[Kategória:Analízis]]
[[Kategória:Analízis]]

A lap 2015. augusztus 2., 17:34-kori változata

A matematikában egy végtelen számsor abszolút konvergens, ha tagjainak abszolútértékét véve véges lesz az összeg. Képlettel, abszolút konvergens, ha van egy valós szám, hogy . Ha egy sor konvergens, de nem abszolút konvergens, akkor feltételesen konvergens.

Hasonlóan, egy f függvény improprius integrálja abszolút konvergens, ha az integrál konvergens.

Tanulmányozása azért fontos, mert egyrészt viszonylag gyakori, másrészt elég erős ahhoz, hogy olyan tulajdonságok is bizonyíthatók legyenek, amelyek más sorokra nem teljesülnek.

Háttere

Egy konvergens sor tagjai nemcsak valós vagy komplex számok lehetnek, hanem tetszőleges topologikus Abel-csoport elemei is. Az abszolút konvergencia ezen kívül megköveteli az abszolútérték általánosítását is, a normát. Itt a továbbiakban a csoportra additív jelölést használunk, így a G csoport egységeleme helyett nullelemről beszélünk, és 0-val jelöljük.

A normára teljesülnek a következők:

  • G nullelemének normája 0:
  • Minden x elemre implies
  • Minden x elemre
  • Minden x, y elemre

Ekkor G a távolsággal metrikus tér, és ebben értelmezhető az abszolút konvergencia:

Valós vagy kmplex számok esetén alkalmazható az abszolútérték, mint norma.

Kapcsolat a konvergenciával

Ha a fenti G teljes a fenti d metrikára, akkor az abszolút konvergens sorozatok konvergensek. Ezt általában is a komplex esethez hasonlóan lehet bizonyítani. A teljességből következik a Cauchy-konvergenciakritérium, és a háromszögegyenlőtlenséget kell alkalmazni.