„Rugalmasság (fizika)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Pontosítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
⚫ | A [[Fizika|fizikában]] a '''rugalmasság''' szó, amit a [[görög nyelv|görög]] ''ἐλαστός'' (olv. elasztosz) vagyis vezethető szóból, számos modern nyelvhez hasonlóan ''elasztikus'' tulajdonságnak is nevezhetünk, a szilárd testeknek azt a képességét jelenti, hogy egy rájuk gyakorolt erő hatására, átmenetileg alakjukat megváltoztatva, dimenzióváltozásra (megnyúlásra) képesek, de az erőhatás megszüntével eredeti alakjukat (többé-kevésbé) ismét felveszik. |
||
== Bevezetés == |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | A [[Fizika|fizikában]] a ''rugalmasság'' szó, amit a [[görög nyelv|görög]] ''ἐλαστός'' (olv. elasztosz) vagyis vezethető szóból, számos modern nyelvhez hasonlóan ''elasztikus'' |
||
⚫ | |||
⚫ | Az anyagok rugalmasságát két fizikai tényezővel mérjük: a [[rugalmassági modulus|modulus]] azt az anyagokra jellemző mechanikai feszültséget adja meg, ami egy kívánt lineáriselmozdulás-értékhez vezet. Pontosabban kifejezve: a mechanikai feszültség arányos a fajlagos nyúlással és az arányossági tényező a modulus. A [[folyáshatár]] pedig az a megnyúlásérték, amelyet meghaladva az anyag dimenzióváltozása állandósul. |
||
⚫ | |||
⚫ | Az anyagok rugalmasságát két fizikai tényezővel mérjük: a [[rugalmassági modulus|modulus]] azt az anyagokra jellemző mechanikai feszültséget adja meg ami egy kívánt |
||
== Lásd még == |
|||
[[Rugalmassági modulus]] |
|||
[[Folyáshatár]] |
|||
== Források == |
== Források == |
||
{{források}} |
|||
Angol nyelvű Wikipedia |
|||
⚫ | |||
Wikiszótár |
|||
[[Kategória:Anyagtudomány]] |
|||
⚫ | |||
[[Kategória:Fizikai alapfogalmak]] |
A lap 2015. február 10., 09:23-kori változata
A fizikában a rugalmasság szó, amit a görög ἐλαστός (olv. elasztosz) vagyis vezethető szóból, számos modern nyelvhez hasonlóan elasztikus tulajdonságnak is nevezhetünk, a szilárd testeknek azt a képességét jelenti, hogy egy rájuk gyakorolt erő hatására, átmenetileg alakjukat megváltoztatva, dimenzióváltozásra (megnyúlásra) képesek, de az erőhatás megszüntével eredeti alakjukat (többé-kevésbé) ismét felveszik. A tulajdonság az anyag molekularendszerére vezethető vissza. Azokat az anyagokat, amelyeknek ezt a jellegzetességét hasznosíthatjuk rugalmas anyagoknak nevezzük. Ezek lehetnek fémek, vagy gumi anyagok.
A valóságban a tökéletes rugalmasság igen ritka: az anyag alkalmazásakor gyakran enyhe, állandó dimenzióváltozáson mehet keresztül anélkül, hogy ez annak használhatóságát jelentősen befolyásolná.
Az anyagok rugalmasságát két fizikai tényezővel mérjük: a modulus azt az anyagokra jellemző mechanikai feszültséget adja meg, ami egy kívánt lineáriselmozdulás-értékhez vezet. Pontosabban kifejezve: a mechanikai feszültség arányos a fajlagos nyúlással és az arányossági tényező a modulus. A folyáshatár pedig az a megnyúlásérték, amelyet meghaladva az anyag dimenzióváltozása állandósul.