„Rugalmasság (fizika)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pontosítás
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
A [[Fizika|fizikában]] a '''rugalmasság''' szó, amit a [[görög nyelv|görög]] ''ἐλαστός'' (olv. elasztosz) vagyis vezethető szóból, számos modern nyelvhez hasonlóan ''elasztikus'' tulajdonságnak is nevezhetünk, a szilárd testeknek azt a képességét jelenti, hogy egy rájuk gyakorolt erő hatására, átmenetileg alakjukat megváltoztatva, dimenzióváltozásra (megnyúlásra) képesek, de az erőhatás megszüntével eredeti alakjukat (többé-kevésbé) ismét felveszik.
== Bevezetés ==
A tulajdonság az anyag [[molekula]]rendszerére vezethető vissza. Azokat az anyagokat, amelyeknek ezt a jellegzetességét hasznosíthatjuk rugalmas anyagoknak nevezzük. Ezek lehetnek [[fémek]], vagy [[gumi]] anyagok.


A valóságban a tökéletes rugalmasság igen ritka: az anyag alkalmazásakor gyakran enyhe, állandó dimenzióváltozáson mehet keresztül anélkül, hogy ez annak használhatóságát jelentősen befolyásolná.
A [[Fizika|fizikában]] a ''rugalmasság'' szó, amit a [[görög nyelv|görög]] ''ἐλαστός'' (olv. elasztosz) vagyis vezethető szóból, számos modern nyelvhez hasonlóan ''elasztikus'' (lásd: Wikiszótár) tulajdonságnak is nevezhetünk, egy szilárd testeknek azt a képességét jelenti, hogy egy rájuk gyakorolt erő hatására, átmenetileg alakjukat megváltoztatva, dimenzióváltozásra (megnyúlásra) képesek, de az erőhatás megszüntével eredeti alakjukat (többé-kevésbé) ismét felveszik.
A tulajdonság az anyag [[kémia|molekularendszer]]ére vezethető vissza. Azokat az anyagokat, amelyeknek ezt a jellegzetességét hasznosíthatjuk rugalmas anyagoknak nevezzük. Ezek lehetnek [[kémia|fémek]], vagy [[szerves kémia|gumi]] anyagok.


Az anyagok rugalmasságát két fizikai tényezővel mérjük: a [[rugalmassági modulus|modulus]] azt az anyagokra jellemző mechanikai feszültséget adja meg, ami egy kívánt lineáriselmozdulás-értékhez vezet. Pontosabban kifejezve: a mechanikai feszültség arányos a fajlagos nyúlással és az arányossági tényező a modulus. A [[folyáshatár]] pedig az a megnyúlásérték, amelyet meghaladva az anyag dimenzióváltozása állandósul.
A valóságban tökéletes rugalmasság igen ritka és az anyag alkalmazásakor gyakran enyhe, állandó dimenzióváltozáson mehet keresztül anélkül, hogy ez annak használhatóságát jelentősen befolyásolná.

Az anyagok rugalmasságát két fizikai tényezővel mérjük: a [[rugalmassági modulus|modulus]] azt az anyagokra jellemző mechanikai feszültséget adja meg ami egy kívánt lineáris elmozdulás értékhez vezet. Pontosabban kifejezve: a mechanikai feszültség arányos a fajlagos nyúlással és az arányossági tényező a modulus. A [[Folyáshatár|folyáshatár]] pedig az a megnyúlás érték, amelyet meghaladva az anyag dimenzióváltozása állandósul.

== Lásd még ==
[[Rugalmassági modulus]]

[[Folyáshatár]]


== Források ==
== Források ==
{{források}}
Angol nyelvű Wikipedia


{{csonk-fizika}}
Wikiszótár


[[Kategória:Anyagtudomány]]
{{csonk-fizika}}
[[Kategória:Fizikai alapfogalmak]]

A lap 2015. február 10., 09:23-kori változata

A fizikában a rugalmasság szó, amit a görög ἐλαστός (olv. elasztosz) vagyis vezethető szóból, számos modern nyelvhez hasonlóan elasztikus tulajdonságnak is nevezhetünk, a szilárd testeknek azt a képességét jelenti, hogy egy rájuk gyakorolt erő hatására, átmenetileg alakjukat megváltoztatva, dimenzióváltozásra (megnyúlásra) képesek, de az erőhatás megszüntével eredeti alakjukat (többé-kevésbé) ismét felveszik. A tulajdonság az anyag molekularendszerére vezethető vissza. Azokat az anyagokat, amelyeknek ezt a jellegzetességét hasznosíthatjuk rugalmas anyagoknak nevezzük. Ezek lehetnek fémek, vagy gumi anyagok.

A valóságban a tökéletes rugalmasság igen ritka: az anyag alkalmazásakor gyakran enyhe, állandó dimenzióváltozáson mehet keresztül anélkül, hogy ez annak használhatóságát jelentősen befolyásolná.

Az anyagok rugalmasságát két fizikai tényezővel mérjük: a modulus azt az anyagokra jellemző mechanikai feszültséget adja meg, ami egy kívánt lineáriselmozdulás-értékhez vezet. Pontosabban kifejezve: a mechanikai feszültség arányos a fajlagos nyúlással és az arányossági tényező a modulus. A folyáshatár pedig az a megnyúlásérték, amelyet meghaladva az anyag dimenzióváltozása állandósul.

Források