Faraday-kalitka

A Faraday-kalitka az elektromágneses hatás kiküszöbölésére szolgáló, fémhálóval körülvett térrész, amelybe a fémháló védőhatása folytán a külső elektromos erőtér nem hatol be („árnyékolás”). Ezzel magyarázható például az is, hogy a vasbeton szerkezetből készült épületekben legtöbbször nincs elég térerő a mobiltelefonok működéséhez.

A Faraday-kalitka belsejébe nem hatol be a gyorsan változó elektromos vagy mágneses tér, így a belsejében lévő tárgyak vagy élőlények ezek hatásától védve vannak. A lassan változó elektromágneses tér be tud hatolni a kalitka belsejébe (pl. a Föld mágneses mezeje).

Így védi meg például a repülőgép fém teste a benne ülő utasokat, ha belecsap a villám.

A Faraday-kalitka hatékonysága függ a kalitkát alkotó vezetőszálak közötti távolságtól (minél kisebb a távolság, annál biztonságosabb), függ a vezetők ellenállásától (minél kisebb, annál biztonságosabb), és a levegő pára-, por- és iontartalma is befolyásolja a hatékonyságát.

Ez marhaság! Mi az, hogy "védőhatás"? Az árnyékolásnak semmi köze a Faraday-kalitkához. Ez utóbbinak az a lényege, hogy adott időpontban a vezetékben csak azonos előjelű töltés lehet, ami részecskéi taszítják egymást, tehát a legtávolabb helyezkednek egymástól, ezért a Faraday kalitka külső felszínén mérhető csak feszültség (egy közönséges villanydrótnak is csak a felszínén van töltés. Minél nagyobb a feszültség, annál "hatékonyabb" a kalitka... Ezzel szemben az árnyékolás csak takar mint egy napernyő.

Ez marhaság! Mi az, hogy "védőhatás"? Az árnyékolásnak semmi köze a Faraday-kalitkához. Ez utóbbinak az a lényege, hogy adott időpontban a vezetékben csak azonos előjelű töltés lehet, ami részecskéi taszítják egymást, tehát a legtávolabb helyezkednek egymástól, ezért a Faraday kalitka külső felszínén mérhető csak feszültség (egy közönséges villanydrótnak is csak a felszínén van töltés. Minél nagyobb a feszültség, annál "hatékonyabb" a kalitka... Ezzel szemben az árnyékolás csak takar mint egy napernyő.