„Barlettai kolosszus” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Legobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 3 interwiki link migrálva a Wikidata d:q444762 adatába
→‎Története: domonkosrendi --> Domonkos-rendi
5. sor: 5. sor:
Az 5,11 méter magas szobor valószínűleg egy [[Bizánci császárok listája|kelet-római császárt]] ábrázol. A hagyományok szerint 1204-ből származik, amikor egy [[Velence (Olaszország)|velence]]i hajó, a keresztesháborúban kifosztott [[Konstantinápoly]]ból hazatérve az [[Puglia|apulia]]i partok mentén elsüllyedt, a kincseit pedig a hullámok partra vetették. A hagyományok szerint a szobor Hérakleiosz bizánci császárt ábrázolja, ezt azonban a történelmi és művészettörténészeti vizsgálatok megcáfolják, ezek [[II. Theodosius bizánci császár|II. Theodosius]], [[Flavius Honorius római császár|Honorius]], [[I. Valentinianus római császár|I. Valentinianus]] vagy [[Marcianus bizánci császár|Marcianus]] császárok ábrázolásának tartják.
Az 5,11 méter magas szobor valószínűleg egy [[Bizánci császárok listája|kelet-római császárt]] ábrázol. A hagyományok szerint 1204-ből származik, amikor egy [[Velence (Olaszország)|velence]]i hajó, a keresztesháborúban kifosztott [[Konstantinápoly]]ból hazatérve az [[Puglia|apulia]]i partok mentén elsüllyedt, a kincseit pedig a hullámok partra vetették. A hagyományok szerint a szobor Hérakleiosz bizánci császárt ábrázolja, ezt azonban a történelmi és művészettörténészeti vizsgálatok megcáfolják, ezek [[II. Theodosius bizánci császár|II. Theodosius]], [[Flavius Honorius római császár|Honorius]], [[I. Valentinianus római császár|I. Valentinianus]] vagy [[Marcianus bizánci császár|Marcianus]] császárok ábrázolásának tartják.


A történelmi források alapján úgy tartják, hogy a szobor az ókori [[Ravenna|Ravennában]] állt. A [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]] által elrendelt ásatások során, 1231-1232-ben találták ismét meg és a császár parancsára Apuliába (a császár kedvenc tartózkodási helye) szállították. Első írásos említése 1309-ból származik, amikor lábait és kezeit a helyi domonkosrendi szerzetesek beolvasztották, hogy harangot öntsenek templomuk számára. A hiányzó részeket a 15. században pótolták.
A történelmi források alapján úgy tartják, hogy a szobor az ókori [[Ravenna|Ravennában]] állt. A [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]] által elrendelt ásatások során, 1231-1232-ben találták ismét meg és a császár parancsára Apuliába (a császár kedvenc tartózkodási helye) szállították. Első írásos említése 1309-ból származik, amikor lábait és kezeit a helyi Domonkos-rendi szerzetesek beolvasztották, hogy harangot öntsenek templomuk számára. A hiányzó részeket a 15. században pótolták.


==Források==
==Források==

A lap 2014. február 3., 19:36-kori változata

A barlettai kolosszus

A barlettai kolosszus egy nagyméretű bronzszobror az olaszországi Barlettában,a San Sepolcro-bazilika előtt.

Története

Az 5,11 méter magas szobor valószínűleg egy kelet-római császárt ábrázol. A hagyományok szerint 1204-ből származik, amikor egy velencei hajó, a keresztesháborúban kifosztott Konstantinápolyból hazatérve az apuliai partok mentén elsüllyedt, a kincseit pedig a hullámok partra vetették. A hagyományok szerint a szobor Hérakleiosz bizánci császárt ábrázolja, ezt azonban a történelmi és művészettörténészeti vizsgálatok megcáfolják, ezek II. Theodosius, Honorius, I. Valentinianus vagy Marcianus császárok ábrázolásának tartják.

A történelmi források alapján úgy tartják, hogy a szobor az ókori Ravennában állt. A II. Frigyes által elrendelt ásatások során, 1231-1232-ben találták ismét meg és a császár parancsára Apuliába (a császár kedvenc tartózkodási helye) szállították. Első írásos említése 1309-ból származik, amikor lábait és kezeit a helyi Domonkos-rendi szerzetesek beolvasztották, hogy harangot öntsenek templomuk számára. A hiányzó részeket a 15. században pótolták.

Források

  • Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 162. o.
  • Paul, Blanchard. Southern Italy. Somerset Books Company, London (2007). ISBN 9781905131181 
  • Stefano, Ratti. Apulien. Dorling Kindersley, London (2004). ISBN 978-3-8310-0698-4 
  • Zoë, Ross. Puglia. Thomas Cook Publishing, Peterborough (2007). ISBN 978-1-84848-074-2 
  • Ekkehart, Rotter. Apulien. Dumont Reiseverlag, Ostfildern (2007). ISBN 978-3-7701-4314-6 
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap